Kategóriák
Blog

Teletál – első hét

Az új évben – szokás szerint – elkezdtünk fogyókúrázni. Pontosabban – szokás szerint – nem fogyókúrázni, hanem életmódot váltani. Vagy diétázni. Oké, eddig ismerős a sztori, volt már ilyen.

Történt, hogy átléptem egyfajta lélektani határt testsúlyban. Míg ez a határ 2005 környékén a 60kg volt (BMI: 20.8 – ez normál érték), most 2017-re ez 70.2kg lett (BMI: 24.2 – ez éppen súrolja a normál tartomány tetejét).
Emlékszem, még egyetemista koromban azzal poénkodtam, hogy Kovács “Kokó” Istvánnal tartom a súlyt, hogy egy kategóriában találkozhasusnk (54kg voltam évekig, míg BKV és csajok után futottam – tudom, egyiket sem szabadna 🙂 ).

A diéta

Arra gondoltunk, hogy megint a már egyszer bevált Dukan-diétához nyúlunk, de aztán valahogyan jött a hirtelen ötlet, mi lenne, ha azt csinálnánk, mint az egyik kolléga: Teletáltól rendelt minden nap főtt ételt és hazaérkezve azt megette, kaja szinte semmi más nem volt otthon.

Így is tettünk mi is, átnéztük a kínálatot és próbaképp belevágtunk egy heti menübe, amit mi válogattunk össze és csak főételből állt. Niki valami számomra semmit sem mondó fitness guru menüjét kérte én pedig az olasz tésztákból válogattam – ami tény, nem egy fogyókúrás felfogás.

Az ételek

Eddig 3 féle tésztát ettem és bizony azt kell mondjam, felülmúlta a várakozásomat. Rólam tudni kell, hogy melegített ételt nagyon keveset eszek meg. Ez nem finnyáskodás (jó, részben az), szimplán vannak ételek, amik szerintem frissen fogyasztandók, úgy az igazi az élmény. Ebbe a kategóriába esnek a tészták is.
Ennek ellenére eddig mindhárom tésztát mikrós melegítés után jóízűen fogyasztottam el. Ízletes és még optikailag is tűrhető (ez nálam nagyon fontos szempont!).
Az olaszos ételekben eddig egy gyenge pontot találtam, ez pedig a “parmezán” sajt volt. Valami sós, fűrészporra hasonlító, enyhén büdös termék volt. Korábbi téves vásárlási tapasztalataim alapján arra a fekete zacskós belga (vagy holland) parmezán szerű sajtok keverékére gondolok, de, hogy nem Parmiggiano-Reggiano az hótzicher!
Egyik nap rántott csirkemellett ettem görög salátával, a hús az finom volt, a görög saláta (oké, fogjuk az évszakra) nem volt egy nagy eresztés.

A futár

A rendelési folyamat egyik kulcskérdése mindig a futár, a futár személye, rugalmassága. Mivel a Teletál oldalán csak annyi információ volt, hogy 13 óráig szállítják ki az ételeket, a korai kiszállítás miatt felkerestem az ügyfélszolgálatot. Kimondottan rövid idő alatt érkezett is a válasz, melyben azt tanácsolták, hogy egyeztessek a futárral, megadták a telefonszámát.
A mi környékünkre 9-10:30 között jön és nem tudta teljesíteni a 7:30-as kézbesítési kérésünket. Mivel fel voltam készülve erre, már korábban kitaláltam egy megoldási lehetőséget: egy hűtőtáskát gondoltam kihelyezni az udvarba, amibe ő a távollétünkben is be tudja tenni az ételt, a kutyák-macskák-bogarak sem kezdik meg és a későbbiekben (enyhébb időben) pedig az étel minőségét is megóvja.
Telefonon megbeszéltem a futárral ezt az opciót, egyből rábólintott, de azért én izgultam az első kiszállításnál. Sikerült neki, győzelem!

Eredmények és a jövő

A héten fogytam 2 kilót. Koplalás nélkül és azonos életvitel mellett. Nincs tanulság, ez az első hét eredménye.

Az 5-ik hétre egy ismertebb fitness guru, Norbi update1 menüjét szemeltük ki, na arra kíváncsi leszek…




+1 fun fact

Még mikor patikában dolgoztam vezetőként, akkor eldöntöttem, hogy rendesen fogok a munkahelyen ebédelni – ha már egyszer helyhez vagyok kötve. A pizzákat már untam, ezért rápróbáltam a Teletálra. 2011-et írunk, mutatom az árakat. (kattintásra a képek olvashatóvá válnak!)


És ma egy hasonló főétel.

Magyarország jobban teljesít!

(fun fact +2: a számomra ismeretlen guru már akkor is menükhöz adta a nevét 🙂 )

Kategóriák
Blog

Párolóból párologtató

Történt, hogy kicsit elkiabáltam és még tavaly év végén sikerült egy megfázást összeszedni. Talán ez újult ki, talán új vírus, nem tudom, de eléggé oda voltunk mindketten, ráadásul rohamokban érkező, száraz, improduktív köhögéssel. Ez több okból is kellemetlen, velünk együtt a szomszédok sem aludtak sokat a héten, ebben biztos vagyok.

Már korábban is gondoltam rá, hogy jó lenne kicsit páradúsabb levegő így a téli fűtős hónapok alatt, de tett még nem követte a gondolatot.

Tegnap este, mikor a Netatmo pára mérőjét nézegettem (Netatmóról majd írok hamarosan részletesen) támadt az ötletem, hogy van egy háztartási eszközünk, amit fel tudok használni a cél érdekében.

Még 4-5 éve, mikor elkezdtünk már egyszer egy életmódváltósdit, kaptunk egy barátunktól karácsonyra egy Tefal párolót (majdnem ilyen, csak kicsit korábbi).
Nos, az eszközt étel készítésére talán ha 3-4 alkalommal használtuk (bocsi Bettike 🙂 ), most viszont nagyon jól jött: üresjáratban, tiszta vízzel párologtatónak használom!

Az eredmények

A pároló maximális kapacitása kb. 1 óra főzés párolás, így feltöltve vízzel egy körben hozzávetőlegesen egy órán kersztül tudok vele párásítani. Először próbáltam fedő nélkül, hogy ne csak a 3 kis lyukon jöjjön ki a pára, de ilyenkor eléggé zajos az eszköz, így visszakerült rá a fedő.
Rögtön bekapcsolás után megugrott a korábban 43-44%-on álló páratartalom, majd folyamatos utántöltés és újraindítás során viszonylag stabilan sikerült tartani az 50% páratartalmat.

A hatás

Igaz, hogy a betegségből már kifelé jövünk, de érzetre sokkal nyugodtabb és kellemesebb volt az alvás. Bár korábbi értékeink az ideális páratartalom (40-60%) alsó határát súrolták, ezzel a köztes 50%-kal érezhetően jobb a komfort.

Még kísérletezek 1 hétig legalább és ha tényleg javulást érzékelek (most a betegség okozta köhögést leszámítva), akkor feltétlenül elgondolkozom valami komolyabb páratartalom szabályozási lehetőségen, lehetőleg automatizálva. A túl magas páratartalom sem jó, 60% felett például már megjelenhet a penész és a poratkák is jobban érzik magukat, szóval csak óvatosan.

Kategóriák
Blog

Kólakollektor, új kezdet, csináld most!

Olvasási idő: kb. 2 és fél perc

Alkoss #2 – a kólakollektor

Már régóta ismerem a sörkollektor mozgalmat, mely röviden arról szól, hogy kiürült alumínium sörös- vagy üdítősdobozokból egy napkollektort barkácsolnak otthon a DIY (csináld magad) szakik, amivel aztán akár egész komoly mértékben rá lehet segíteni a fűtésre.

Mivel dobozos sört nem igazán fogyasztok, ellenben kólát sajnos igen, adódott az ötlet: kólásdobozból fog készülni az én kollektorom. Egy ideje gyűlnek a kólás dobozok, most azonban végre a tettek mezejére léptem és beszereztem az első fontos kelléket: egy lyukfűrészt.

Kicsit melléfogtam vele, mert főként fára való, de kis bíztatás után elviszi az alumíniumot is. Egy másik nagy tanulság a megvásárolt termékkel kapcsolatban: az univerzális, all-in-one megoldások kivétel nélkül mind rosszak. Több méretű fűrész van a csomagban, melyeket be kell pattintani a fejbe – természetesen kijön, elmozdul stb…így lesz olcsó húsnak híg a leve.

A kólakollektor egyébként csak egy teszt lesz, a végső napkollektorom egy másik módszerrel fog készülni, írni fogok erről is.

Alkoss #3

Nem annyira alkotás, de mégis. Az iOS érába egy iPhone 3G készülékkel léptem be még 2008-ban. A kezdeti próbálkozások újratelepítéseit leszámítva gyakorlatilag 8 éve nem volt teljes újratelepítés a telefonomon, mindig csak frissítettem az éppen aktuális iOS verzióra.

Sokak szerint célszerű időnként egy clean installt megjátszani, a telefon teljesítménye is javulhat tőle. Mivel a 2017-es év az új kezdetekről, új dolgok bátrabb kipróbálásáról és az elengedésről is szól nekem, csináltam egy biztonsági mentést és magam mögött hagytam majd’ 8 év előzményét. Igazából az üzenetek voltak az egyedüliek, melyeket iCloudon keresztül nem lehet szinkronizálni, így ezekhez ragaszkodtam sokáig és most ezeket engedtem el.

No, meg az alkalmazásokat. A következő a játék: a gyári beállításra visszatérés után csak azokat az alkalmazásokat telepítem fel ismét, melyekre az idő előrehaladtával effektive szükségem is van. Ez egy jó módszer a tisztogatásra, fura felismerni, hogy melyek azok az alkalmazások, melyeket észrevétlenül használok aka természetes, hogy elérhető a telefonon és melyek azok, melyekre rácsodálkozok, hogy jééé valaha ezt is feltelepítettem?

Nyitottam egy jegyzetet erre a projektre és fogok írni belőle egy blogposztot, mik azok az alkalmazások, melyek végül visszakerültek, milyen sorrendben, miért, mire használom őket és mik azok a beállítások, amiket eszközöltem a telefonon a gyári beállítás visszaállítása után. Volt már egy hasonló alkalmazás tisztogatásom, igaz, akkor az iPhone 3G lassúsága miatt kényszerűségből.

Alkoss #4

Tegnap (01.05.) Budapesten jártam a cégünk központjában egy trainingen, ahol egy új iPades alkalmazást próbáltak megtanítani a csapatnak. Ezzel egy időben megkaptuk azokat a keretszámokat, melyek alapján a 2017-es évben ki kell alakítanunk az ügyfélkörünket. Ezt mi (is) targetnek hívjuk.

Igaz tegnap még csak a keretszámok kerültek meghatározásra és az elkészítésre még nem kaptunk határidőt, azoban hazaérkezve úgy gondoltam, alkalmazom a “csináld most!” módszert, gyorsan, míg friss az élmény!

Leültem a céges gép elé és gyors átgondolás után megcsináltam a rendszerben a szükséges módosításokat, nettó 1 órát töltöttem szerintem vele. Így viszont egy határidős feladat még bőven a határidő előtt elkészült – egy feladattal kevesebb amivel foglalkoznom kell, felszabadult hely a fejemben más gondolatok, projektek számára.

Kategóriák
Blog

Ez volt, ez lesz 2017-ben

2013 volt az első év, amikor elkezdtem kialakítani az évértékelő és évtervező szokásomat itt a blogon “Ez volt, ez lesz” címmel. A bejegyzés egyfajta visszatekintés az elmúlt évre és egyfajata jövőbe tekintés – mindez publikusan, mert több kutatás szerint is a nyílvánosan megtett ígéreteket jobban betartja az ember.
Vagy épp nem.

2016

Az eredeti tervem szerint idén megtörtem volna a szokást, és kihagyom a visszatekintést. Ennek nagyon egyszerű oka volt: úgy éreztem, hogy szinte semmit nem sikerült megvalósítani a tervekből. Az ok, hogy ez a paragrafus most mégis ide került prózai: visszanézve a tavalyi bejegyzést kiderült, hogy egész sok terv teljesült.
Például vettünk egy házat, melyet már “csak” fel kell újítani és talán a 2017-es évértékelőt már a kandalló mellől fogom pötyögni. A fogyás és a testsúly megtartás nem igazán sikerült, eléggé stresszes egy év volt, melyet jól tükrözött a felelőtlen táplálkozás.
A franciaországi nyaralás – bár beárnyékolta kicsit a nizzai terror – szuper volt, jól éreztük magunkat. Beszerzések és megtakarítás fronton sikerült tartani a fegyelmet, mondjuk nem csoda: látva az építőipar árait, szükség lesz minden egyes forintra. Azért sikerült beszerezni pár kütyüt a “játszópénzemből”, a Netatmoról például írni is fogok, ez viszont egy olyan beruházás volt, mely a házhoz is kell majd. A digitális “köldökzsinórról” leválás egész jól halad, tényleg sokat segít benne az egyedfejlődésünket végigkövető podcastünk, az Agyvihar.

És a kudarcok: biznisz, munka, zene, blogolás – nem sikerült tartani az ígéreteket, ugyanakkor lett egy ház, mondtam már? 🙂

Ha a saját szemétdombunkról kitekintünk, sajnos sok olyan dolog történt a világban, ami miatt talán bennem is kialakulhatott az érzés: 2016 nem volt egy jó év. Pedig DE!

 

2017

Na, itt viszont most tényleg egyszerűsítek, több okból is.
Egyrészt, ha valamit megtanultam ezekből az évértékelőből, az mindenképpen az, hogy ne tegyek felelőtlen ígéreteket, ne tervezzek be irreális dolgokat. Másrészt pedig ki akarok idén próbálni pár új dolgot és még nincsen meg pontosan a metódus, hogy melyiket választom. Például gondoltam arra is, hogy 1-1 hónapot dedikáltan adott projektnek szentelek, hogy haladást érjek el vele.

Egy dolog viszont teljesen biztos: a 2017-es év egyik projektje az “Alkoss minden nap valamit!” lesz. A szabály nagyon egyszerű: minden nap alkotnom kell valamit, lehetőleg minél nagyobb hozzáadott értékkel. Az a legjobb, ha valami újat. Remek kiskapu erre a blogolás, hiszen elegendő minden nap egy posztot írnom és máris teljesült a játékom feltétele. Éppen emiatt találtam ki, hogy itt a blogon minden nap leírom az aznapi “alkotásom”, így becsukom a kiskaput 🙂

Ez a mai bejegyzés a #1, amit igazából tegnap kellett volna megírnom – az ötlet viszont ma jött.