Ilyen fogkefét viszont vegyél!

Ha múltkor megírtam, hogy milyen fogkefét ne vegyél, akkor most úgy korrekt, hogy megírom, mi történt azóta és, hogy milyen fogkefét ajánlok.

Bár koránt sem vagyok a terület szakértője (disclaimer: kérd ki a fogorvosod tanácsát), de miután kukáztam a hightech kinézetű fogkefét, elkezdtem keresgélni.

Sokat segített a témában, hogy többen is hozzászóltatok és pozitívan nyilatkoztatok az elektromos fogkefékről. Így hát egy kedvezményes lehetőségre gyorsan lecsapva (köszi @relaxxx!), be is újítottam múlt hét kedden egy a Braun által gyártott Oral-B Professional Care 500 típusú elektromos fogkefét.

Egy új élmény

Nincs róla mit mesélni, ki kell próbálni. Teljesen új dimenzióba emeli a fogápolást, látható és érezhető a különbség. Nagyon tetszik, hogy fél percenként rezgéssel jelzi, hogy váltsak szegmenst: a koncepció ugyanis az, hogy az alsó-felső fogsort 2-2 részre osztva (azaz összesen 4 rész), blokkonként 30 másodpercig kell mosni.

Ha azt mondom, két perc fogmosás, soknak tűnik. Így a fél perces “cserékkel” azonban még az az érzésem is támad, hogy már-már rövid. Igaz még sosem mértem le a “hagyományos” fogkefés fogmosási szokásaim, de lehet, hogy teszek majd egy próbát már csak kíváncsiságból is.

Persze a technikát még csiszolni kell, tegnap például a bal felső hátsóörlőimnél megragadt egy kis fogkrém adag, amit csak a folyamat végén vettem észre. A kialakítás miatt meglepően könnyű elérni a fogak belső felületét, de még a hátsó fogakat is.

A csomag

Oral-BMivel egy speciális kiszerelést sikerült megszereznem, az alap kefén túl még tartalmazott a csomag extra keféket, fogfehérítős és sensitive verziót, fogköztisztítót, meg valami fura eszközt (a képen a tartozékok közül felülről a második – tippeket megköszönök!), aminek még nem sikerült utánajárnom, hogy mi is.

Egyetlen negatívumot tudok megemlíteni a termékkel kapcsolatosan, ez pedig a töltője. Modern, indukciós töltés, viszont a töltő talp vezetéke nagyon rövid. Így – általában biztonsági okokból – a magasabbra szerelt konnektorokba nem lehet bedugni, mert csak lógna a levegőben.

Az első, 17 órás töltés így az íróasztalon zajlott.

3 napja használom, teljesen meg vagyok elégedve vele.

Heti Zene S02E16

VÉGRE visszatért @zencsaj! 🙂 Bennünk az a közös, hogy kutyás gazdik vagyunk. Namost, a mi kutyánk Ruby, és a @zencsaj által ajánlott Kaiser Chiefs zenekarnak van egy dala, melynek címe Ruby. Imádom! A Coming Home: szerintem 1 snitt!

@zencsaj: Kavargó érzésekkel mutatom be a Kaiser Chiefs új dalát, a Coming Home-ot. Nekem ők mindig a tiszta ugrálós energiákat jelentették (I predict a riot, Oh my god, és a mindenki által ismert Never miss a beat, ugye – hihetetlen élmény volt a Szigeten), de már a majdnem két éve megjelent Best of-jukban megjelent Listen to your head is egy kiforrottabb, harmonikusabb irányt jelzett: a rosszfiúk elkezdtek bácsikká válni 🙂 Szerintem itt kellett volna megállni. A Coming Home nekem kicsit túlságosan Coldplayes (amit szintén szeretek, de maradjon a kaptafánál minden szakember, ugye), de egy meghallgatást mindenképp megér! Ha pedig meg is nézitek a klipet, és megmondjátok nekem, hogy tényleg egy snitt-e az egész, vagy vannak benne rejtett vágások, minimum egy köszivel tartozom 🙂

Fura zenét hozott a hétre @ni0, mióta elküldte azon filózok, hogy hol hallottam már. Nem jöttem még rá. A Wikipédia szerint amúgy franciák, és szemtelenül fiatalok.

@ni0: Bevallom, sem a bandáról, sem a számról nem tudok sok háttérinfót. Két dj kölök, akik alapból külön zenélnek, de most összeálltak és megalkották ezt a számot :). Egyesek szerint franciák, mások szerint belgák. Szóval semmi sem biztos velük kapcsolatban csak az, hogy kellemes muzsika lett ez :).

A hétre @andan81 egy olyan előadót hozott, aki nem ritka szereplő a dj szettjeimben. A So Good To Me szinte alapmű Chris Malinchak “tollából”.  A 2012-ben megjelent Razor 2.0 tényleg visszaidézi a 90′-es éveket.

@andan81: Még mindig ég a retro láz, ez pedig mostanában a zenékben is egyre jobban mutatkozik. Egyre több régi ütem, groove jelenik meg a mostani zenékben kicsit átcsiszolva a mai trendekhez igazítva. Egy ütős darabot hoztam most nektek Christopher Malinchak amerikai Dj/producertől. Igazi retro feeling ez a muzsika; nekem a 90′-es évek house hangzásvilága abszolute átjött 🙂

A hétre már jó előre elküldte @ddq a zenét és hát teljesen véletlen, hogy a kommentjéhez van saját megjegyzésem: wingsuit. Egyszer ki akarom próbálni, bár előtte sokat kellene ejtőernyőzni, meg különbenis, beszari vagyok hozzá. De nagyon tetszik! Csakúgy, ahogyan a Rudimental és Emeli Sandé munkássága is.

@ddq: az eheti Rudimental – Free cimű száma ami két dolog miatt lett kedvencem az elmult hónapok során: egyrészt Emeli Sandé hangja, másreszt a hivatalos klipben Jokke Sommer  wingsuit repülése miatt.

És akkor én.

Múlt héten már ajánlottam az Etherwood zenekartól egy dalt, most ismét tőlük hoztam az egyik választásom, Unfolding címmel. A recept ugyanaz: elmentek egyszer valami kelet-ázsiai tájra, és leforgatták konkrétan majd’ az összes dalukhoz a klippet. Ettől persze még teljesen jó az élmény, sőt a zene is kiváló! Szerintem fel is fog bukkanni a következő Sunday Sessions keretében!

Apropó Sunday Sessions! A legutóbbi, 6-os epizódban feltűnt Frank Wiedemann & Ry X – Howling című dala egy igazán jó Âme remixben. Ezt is elhoztam most neked.

(Érdemes a nem kicsit pikáns eredeti videot is megnézni!)

Végezetül egy igazi kedvenc, Pedestrian – Hoyle Road remix. Egy kis tört ritmus, szerda estére.

Heti Zene S02E15

Az az igazság, hogy André Tanneberger (aka ATB) sosem tartozott a kedvenceim közé. Azonban egy ideje elkezdtem tisztelni, pont amiatt, amit @ni0 is ír: képes állandóan megújulni – és szerintem fejlődni is.

@ni0: Szerintem az elektronikus világban kevés olyan állandó és meghatározó tag van, mint ATB. André úgy gondolta -és milyen jól tette, hogy ideje kicsit megújulni, így kiadta Contact című albumát, tele jobbnál-jobb dalokkal. Egyrészt hozza a tőle megszokott stílust, másrészt mégis képes újra és újra megújulni. Egy vokálos darabot hoztam az albumról, talán ez az egyik legjobban sikerült darab.

Enjoy!

Jajj, @andan81 mit tettél velem?! Régi szép emlékek jöttek elő Dj Budai zenéje hallatán. Igaz sosem voltam vérbeli techno rajongó, de mindig is kedveltem a stílust (pl. sosem voltam techno buliban). Emlékszem, hogy volt egy pólóm, amin a Texaco olajtársaság logojából készített “Techno” embléma virított és büszkén hordtam. Talán még megvan valahol 🙂

@andan81: Ma egy classic techno muzsikát hoztam nektek, méghozzá szerintem az egyik legnagyobb magyar Dj-től; Budaitól. Mostanában egyre gyakrabban hallgatok 2000 körüli mixeket, akkoriban virágzott kis hazánkban a partykultúra, amiből mára klubélet lett…(sajnos) A 2000-es években elég sok hazai lemezlovas jelentetett meg mixlemezeket, a minap is ezek közül hallgattam a Dj Budai – The Dj Mix vol. 2-őt. Aki valaha szerette a techno-t, szerintem nem kell bemutatnom ezt a remek zenékből válogatott mixet. Nosztalgikus hullámok közepedte ez a zene nagyon megfogott: Budai – Fort-Right. Annyira benne vannak azok a hangok, zenei elemek, ami akkoriban jellemezte a techno-t. Remélem lesz még, aki élvezni fogja ezt a régi zenét 😉

A héten meglepett @ddq, mert nem duptepp (sic!) nótát hozott, hanem egy jó kis filmzenét. Szem becsuk, hangerő felteker, kvázi Ludovico Einaudi minőség!

@ddq: Az eheti a Sunshine cimű film egyik alap darabja John Murphy angol zeneszerzőtől (aki pár évvel korábban de velem egy napon született), aminek meglepő módon Sunshine (Adagio in D Minor) a címe.
Monumentális, csukott szemmel hallgatós darab ami tökéletes aláfestés tud lenni az élet, a világmindenség, meg minden kérdésein való merengésre.

És akkor jöjjenek az én zenéim!

Talán még itt a blogon nem írtam róla részletesen (de mintha itt a Heti Zenében említettem volna), hogy előfizettem szinte egyből amint elérhető lett a Google Play Music szolgáltatásra. A Deezert váltotta le, ami ugyan bár jó volt, sok zenét megtaláltam rajta, de iszonyatosan gyatra volt az ajánló része. A Google Play Music pedig már pár számomra kedves stílus “lájkolása” után elkezdte szépen dobálni nekem a jobbnál jobb zenéket az ajánlóba. Olyannyira jól működik ez, hogy például a Sunday Sessions mix sorozatomhoz mindig onnan inspirálódok. 1650 Ft havonta, de akár többet is hajlandó lennék fizetni érte, imádom!

Az Etherwood zenekar művésznevű dj/producer Wightless című dalát tegnapelőtt dobta ki és egyből instant szerelem! A klipp is nagyon jó, a zene pedig a feszes d&b ellenére tényleg “súlytalan”, könnyű. Klipp + zene = feelgood érzés! És az elefánt, jajj <3 !

A Daft Punk óta tudjuk, hogy a francia house/elektronikus zenének van egy különleges varázsa. Talán a nyelv teszi, vagy Jean Michel Jarre nagymester öröksége, nem tudom. De ami tény, kb. 800km-ről kiszagolom a francia elektronikus zenét (igen, túlzok 🙂 ).

A Paradis nevű duót Simon Mény és Pierre Rousseau alkotja és a Hémisphére című daluk klipjében minden tipikus francia jelkép megjelenik: gyönyörű kilátás egy kis erkélyről, francia pasi, ledér öltözetű francia nő, éjszakai élet, egy határozott afroamerikai figura, piros lámpás negyed, egy pözsó, egy kínai bevándorló, egy transzvesztita, szóval minden amivel a bohém országban összefuthatsz.

Ja és a zene: egyszerű, de nagyszerű, fülbemászó dallam, harmóniák.

Ja, és szolgálati közlemény!

Betelt a korábbi Me Gusta youtube lista, így itt folytatódik.

Megmutatom, milyen fogkefét ne vegyél

ŰrkefeIlyet!

Ha ügyes vagy, látod, milyen márkáról van szó. Engem bevallom, elcsábított a hightech kinézet és maga a sörték szerkezete.

Ó mondom, jó lesz ez. Nem volt olcsó, ha jól emlékszem, bőven 1 000.- Ft felett volt az ára.

Az első pár nap használat után láttam már a problémát, különösebben amúgy nem zavart, mert a sörték miatt a használat kellemes volt.

Nyél - koszAztán ahogy teltek múltak a napok, be kellett látnom, hogy ez így nem lesz jó. Ha kicsit jobban szemügyre veszed a fogkefét, látod, hogy több olyan felület is van rajta, ahol bizony a fogkrém megreked és kis idő múlva koszként rakódik le.

Fejrész - koszHa ez a fogkefe nyelére korlátozódna csak, akkor még elviselhető lenne, de sokkal inkább aggaszt, hogy maga a flexibilis sörtetartó rész alá is szépen lerakódott a fogkrém maradvány, ami természetesen a fogmosás során hab formájában jelentkezett és feltehetően a fog tisztítása során eltávolított baktériumokat, ételmaradékot is tartalmazza.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem tisztítom ki? Próbáltam!

Nem tudom, te hogyan csinálod, de én kimosom a fogkefét használat után, de vagy a fogkrémem olyan makacs, vagy a kávé készítéséhez is szükséges 10-15bar nyomás nem volt meg a vízhálózatban, de egyszerűen csak egy szúró-vágó célszerszámmal tudtam volna kitisztítani. Belső részVagy még azzal se, mert nem csak a külső részekben, hanem a belső felületen is megrekedt a fogkrém (ez mondjuk más fogkefénél is előfordul).

Egy szónak is száz a vége, ma elválnak útjaink egymástól. Visszatértem a megszokott Elmex fogkefémhez.

Amúgy tervezem, hogy veszek egy Oral-B (made by Braun) elektromos fogkefét, ha van ezzel kapcsolatos tapasztalatod, szívesen veszem. Már 6 000.- Ft környékén egész jókat kapni, 5 fej szintén 6 000.- Ft körül kapható, szóval egész tolerálható áruk van, főleg úgy nézve, hogy “sima” fogkeféből is kb 1 000.- Ft környékén szoktam vásárolni.

Heti Zene S02E14

@ni0 a múlt héten megemlítette, én ajánlottam, majd most ismét a trance szcéna relative új üdvöskéjétől jön egy darab. Mondjuk én bírom Christinát eléggé 🙂

@ni0: Ahogy Gareth Emery-nek, úgy Christina Novelli-nek is bejött az élet. Tavaly előtt robbant be a trance szcénába a Concrete Angellel, azóta sorra énekli a nagyobbnál nagyobb slágereket. Most éppen Fabio FX-szel állt össze e remekmű elkészítése erejéig. Bevallom, Fabio-ról túl sokat mondani nem tudok, nemrég tűnt fel, mint Future favorite, s valóban, eddig elég ígéretesnek tűnik.

@ddq úr tényleg nem küldött múlt héten külön dalt, csak egy korábbi leveléből emeltem be egy ajánlást, így most megköveti a tört ütemek rajongóit 🙂

@ddq: a múltheti kimaradt, amiért elnézést a dabtepp/dnb/breakbeat rajongóktól (lol)

Az eheti javaslatom a Modestep nevű angol banda (igen, banda, nem producer meg dj) Sunlight cimű száma. És azért banda mert igaz, hogy dubstep meg elektronika az alapja, de a klippből meg az ínyenceknek a koncertfelvételből is látható, hogy a hagyományos rockbanda felállást követik, kiegészítve egy dj-vel meg temérdek potméterrel.

De ha arról van szó, akkor ugyanezt megcsinálják studiosession felállásban is.

És ha mindez nem lenne elég, ilyen ha teljes koncertet tolnak élőben.

Akkor jöjjenek az én ajánlásaim a hétre.

Elsőként egy fura francia formációtól hoztam egy dalt, melynek van magyar vonatkozása. A Poni Hoax banda tagjai kivétel nélkül a párizsi konzervatóriumban végeztek és 2001-óta zenélnek együtt. A Budapest című daluk 2005-ben látott napvilágot és bár kezdetekben egész komoly sikereket értek el vele, a zenekar saját nevét viselő album nem hozott kellő ismertséget és támogatást (pénz) a zenekarnak.

A dal azóta felbukkant több dj szettjében, többek közt én is játszottam már 🙂

Jöjjön egy kis más stílus: Vad Fruttik. A zenekar munkásságát csak felületesen ismerem, de dalszövegeik és a nyers, őszinte stílusuk már többször megragadott. A mostani dalt @V4ND4 linkelte azzal a kommenttel, hogy “szenvedjetek ti is dallamtapadást”, és tényleg. Amúgy kiváló remix alap, meg is teszem a szükséges lépéseket 🙂

Amúgy a frontember Likó Marcell szerepelt Lovász Laci “Lakástalkshow” című műsorában, olyan nagy nevek mellett mint Wahorn András és Laár András. Ajánlom végignézni!

Apropó remix! Miután gratuláltam Peti barátomnak, hogy továbbjutottak A Dal 2014. következő körébe (és remélem kijutnak az Eurovíziós dalfesztiválra), láttam, hogy kitett a Facebookra egy remixet a dalukból. Hoppá mondom, ebből én nem maradhatok ki és gyorsan el is kértem tőle a sávokat. Szóval hamarosan várható egy stro-B remix a New Level Empire – The Last One című dalból és irány a világhír! 🙂

Apropó 2, világhír: nemrég körbeszántotta a webet Csemer Boglárka, azaz Boggie Parfüm című dala. Maga a zene is nagyon jó, de főként a mondanivalója és a látványos klipp miat tettek szert egy mini-világhírre. Boglárkának nagyon jó, jazzes dalai vannak, mint például a Japánkert.

Visage – Fade To Grey. Ezzel a dallal még 1993-94 környékén találkoztam először, de már akkor is egy remix-szel (talán ezzel?), hiszen az eredeti 1980-ban látott napvilágot. Ha jól emlékszem, az eredeti (német) VIVA TV valamelyik esti műsorában. Esti, mert akkoriban progresszív elektronikus muzsikákat, mondhatni party zenét, csak este 11 óra után találtál elvétve. Egy élmény volt 🙂

2009-ben Michael Gray (igen, a The Weekend szerzője) gondolt egyet és megcsinálta a Fade To Grey új verzióját.

A dallal kapcsolatban volt egy kis jogi vita is, hiszen 2005-ben Kelly Osborne kétségtelenül egy, a Visage művére hajazó dalt adott ki One Word címmel.

Fuhh, viszont most találtam egy másik verziót belőle, ami eléggé ütős…

Heti Zene S02E13

@ni0-ról tudom, hogy ki nem állhatja Gareth beszédhangját, ez persze nem zárja ki, hogy ne csináljon jobbnál jobb trance muzsikákat.

@ni0: A hétre egy Gareth Emery nótát hoztam nektek. Garethnek újabban nagyon bejött az élet, sorra halmozza a sikereket. 2012-ben övé lett az A State of Trance radioshow Tune of the year díja, amit ugye a a hallgatók szavaznak meg. Ezt még a Christina Novellivel elkövetett Concrete Angel c. számával zsebelte be. Majd megnősült, elment egy hónapra nászútra és azóta ontja magából a jobbnál jobb dalokat. Idén fog megjellenni új szerzői albuma, erről hoztam el nektek egy gyönyörű érzelmes számot.

@attilagyongyosi a Facebookon úgy osztotta meg ezt a dalt, hogy minden benne van, amiről a house műfaj szól. És ténlyeg!

@attilagyongyosi: Én hozok egy kis lötyögős deep house-szerű valamit. Manapság véletlenszerű Mixcloud mixeket pörgetek a melóban és az egyikben csücsült ez, összemashupolva a Summertime Sadness egy remixével. Színtiszta szex!

@andan81 ismét egy kitűnő, mixbe illő alapanyagot hozott és ha jól láttam, a kolléga be is tette legutolsó mixébe 🙂

@andan81: Ma egy deep house muzsikát hoztam, ami nekem most egy személyes kedvenc, így nem is hagyhattam ki a februári mixemből. Eric Volta angol producernek ebben a zenében sikerült olyan hangzásvilágot létrehoznia, ami nagyon közel áll hozzám; kozmikus, pszichedelikus, erőteljes, agresszív basszusával teljesen magával ragad. Ez a zene egy űrséta. Ha a világűrnek zenéje volna, akkor így hívnák: Love Your Illusion.

@ddq a héten nem küldött zenét, viszont “csak úgy” küldött egy előadót múlt hét végén, így most megosztom veletek.

@ddq: mindentől függetlenül ez a major look k****jó úgy összességében https://soundcloud.com/itsmajorlook 🙂

Az én ajánlásomat részben lelőtte @ni0, viszont meg voltam győződve, hogy én ezt a dalt már ajánlottam itt a blogon, de úgy néz ki, hogy nem. Gareth Emery nevét szinte nincs, aki ne ismérné a trance szcénában. A Christina Novellivel közösen alkotott Concrete Angel méltán hozott neki elismerést, nagy személyes kedvencem. Most viszont a művésznő előadásában hoztam el, mely egy akusztikus, zongorás verzió.