Bréking! @zencsaj végre visszatért az ajánlók közé 🙂 Tears For Fears – tömény nyolcvanas évek.
Tessék, itt az aktuális nosztalgiaszerelmem, nyolcvanas évekbeli tinilányok álmai a pop rózsaszínebb oldaláról, tökéletesen átadva az édes-bús életérzést, ami persze az énekes srác hangszínének is köszönhető, de a dallamot a mai napig mindenki imádja 🙂
A hétre @ni0 megint egy ütős trance nótát hozott. A háttér történet nélkül is eléggé megérintő, de így meg garantált a libabőr faktor.
Az ember általában örömében és bánatában alkot művészként a legkönnyebben. Nem volt ez másképp RAM-mel sem, aki a közelmúltban, tragikus körülmények között vesztette el feleségét, Amelia-t. Az ő emlékére írta meg ezt a gyönyörű számot. Vokalistának pedig Susana-t kérte fel, akinek búgó hangja szerintem tökéletesen illik a dal hangulatához.
Egyszer majdnem indultam egy Super8 & Tab remixversenyen. Csak aztán nem jutott rá időm. Most @attilagyongyosi tőlük hozott egy darabot, fincsiii!
Sok locsolót!
Én most az új Super8 & Tab dalt küldöm, mert hú! A finn producer páros a csodálatos hangú Julie Thompsonnal kollaborált és az eredmény az év egyik legütősebb dala lett. A vokálba lehetetlen nem beléesni.
Ha @masnisgyilkos így folytatja, igazi nagy kedvencemmé válik az Of Monsters And Men izlandi zenekar. Bár ahogy hallom, nem lesz nekik nehéz 🙂
Én a hétre Joris Voorntól hoztam egy Moby feldolgozást. Az eredeti Moby dalra nagyon nem lehet ráismerni, de egy jó kis tech hose dalt csinált belőle a mester.
Az eheti első ráadást pedig @zencsaj hozta, szintén a Tears For Fearstől.
A másik ráadás tőlem érkezik, egy igazi klasszikus, kamaszkorom himnusza: JayDee – Plastic Dreams. Igenám, de ez a dal 20 éves jubileumát élte tavaly, és ezek már „tribute” remixek. Öregszünk…