Új ruha

Ha rendszeres olvasóm vagy, akkor már észrevehetted, hogy megújult az oldal ruhája. A fejemben kb. egy hónapja összeállt már a kép, hogy mit és hogyan akarok majd megváltoztatni.

Aztán jött az ötlet, hogy jó lenne a PATIKABLOG tartalmát különválasztani. Aztán Eszembe jutott, hogy nemrég megkeresett Kocsmárszky @kocsmy Zsolt, hogy szívesen látnák a blogomat a NEXTSERVER berkeiben, így aztán adta magát a lehetőség: a tartalom szétválasztásával együtt, egy új domain alatt, egy új szerveren fog futni a PATIKABLOG.

A NEXTSERVER-ről, és az eddigi tapasztalatokról még írni fogok egy későbbi bejegyzésben. Azt már most látom, hogy gyors a rendszer és az admin felületen keresztül szinte mindent el tudok intézni, adminisztrátori segítség nélkül.

Az átalakításnak a szabadságom alatt, karácsony előtt estem neki, gőzerővel. December 26-ra készen akartam lenni, hiszen akkor volt 1 éves a PATIKABLOG, de az ünnepek és családi programok miatt (azt gondolom, ez természetes) csúsztam a befejezéssel.

Hasonlóan az önéletrajzom írásához, most is kikértem dizájner ismerősök véleményét, tanácsát (@krisztian, @barpaff, @TheHedgehog, @ArtCharacter@birkaster) , akik rengeteget segítettek meglátásaikkal. Ezúton is köszönöm!

Persze mindig mindent lehet még hova továbbfejleszteni és nem tetszhet mindenkinek egyformán egy dizájn…a lényeg: alkottam valamit, neked, nektek, szívvel, lélekkel, éjszakákon át!

Nekem amúgy tetszik! 🙂

Az átállás során belefutottam egy eléggé komoly problémába, ami szépen rá is világított, hogy mennyire szerencsétlen dolog a Facebooktól függővé tenni magad. A jelenlegi kommentelési rendszer ugyanis a stro-b.com címhez kötött, így mikor beállítottam mindent a patikablog.hu oldalon, a régi hozzászólások nem jelentek meg. Egy barkács megoldással egyelőre sikerül “becsapni” a rendszert, így megjelennek a régi PATIKABLOG hozzászolások az új oldalon, viszont elvesztettem a lehetőséget, hogy Facebook szinten is külön kezeljem őket. Egyelőre ennyi áldozat belefér.

Az archív oldalakon megtalálod a régi bejegyzésket, melyek viszont már az új helyre fognak vinni és az új köntösben látod majd a bejegyzéseket.

Használd egészséggel az új oldalakat: BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

Podcast készítés

Az új munkám miatt relative sokat vezetek és ilyenkor jól jön, ha hasznosan tudom eltölteni az időt. A rádió helyett (ami az agy rágógumija) én a podcastek hallgatását választottam.

Jelenleg öt podcast adásra vagyok feliratkozva:

Ezek közül négy hagyományos értelemben vett “beszélgetős“, informatív podcast, Dj Numbred podcastje (róla már írtam itt a blogon) pedig számomra nagyon kedves zenei stílusban, progresszív és deep house stílusban készített mixeket tartalmaz.

Számomra, mivel zenével (is) foglalkozom, kiemelten fontos, hogy a hallgatott műsor akusztikailag is élményt nyútson. Hiába jó tartalmilag egy podcast, ha rém rossz a hangminősége, akár a tömörítés, akár eleve a felvétel hiányosságai miatt, akkor azt egyszerűen 5 percnél tovább nem bírom hallgatni. Így legtöbbször a leriatkozás sorsára jut.

Természetesen fordítva is igaz: hiába jó a minősége egy podcastnek, ha a tartalom rém rossz.

Az általam hallgatott podcastek közül most kettőt kiemelek, akik készítőinek feltettem pár kérdést, hogyan érik el azt a minőséget, amit a podcastjeikben tapasztalok és ami számomra egyfajta minimum szint.

Háztáji Geek, Abszolút Hallás Rádió

haztaji-geek-cover-smallA Háztáji Geek podcastet Benke@wyctimZsolt és Csige@csigezZoltán indította el még 2012.04.20-án, majd később csatlakozott hozzájuk Barkóczi@barpaffRamóna is.

Üdv itt! A hétvégi italozások alkalmával nagyszerű beszélgetések szoktak születni. Régóta tervezzük, hogy mindezt felvesszük és podcast formájában publikáljuk. Kezdők vagyunk mindketten az audio podcastek világában, így úgy gondoljuk a hibák még beleférnek. Az első epizód tegnap éjszaka került rögzítésre, fogyasszátok egészséggel!

Nekem a kezdetekben jobban tetszett, mikor csak a két srác készítette az adásokat, de tény, hogy @barpaff hozott egy új színt a műsorfolyamba, így továbbra is érdekes témákat beszélnek ki.

Számomra amúgy a hazai podcastek között a Háztáji Geek áll a dobogó legfelső fokán – ha egy képzeletbeli összpontszámot nézek. Rendezett, ugyanakkor be-be csúszik egy kis improvizálás és a hangminőség kifogástalan. És még egy fontos – bár szubjektív – dolog: az egész podcasten érződik egyfajta “gyermeki őszinteség”, ha értitek amire gondolok.

abszoluthallas-fbAz Abszolút Hallás Rádiót zenész kollégám Fabók@tepi77Péter és – ahogyan Péter fogalmazott, a “hazai podcastek pápája”Fejes@fb2Balázs készíti. Az ő műsorukban a sok új zenét szeretem és azt a fajta zenei – és általános – intelligenciát, amivel mindketten az adott témához közelítenek. Külön jó, hogy tepi77 szakmai, míg fb2 “fogyasztói” szemmel, akarommondani füllel nézi, akarommondani hallgatja a zenét.

Jöjjön hát egy kvázi how-to, amit érdemes követni, hiszen a végeredmény mindkét esetben kimondottan jó minőségű podcast. A technikai részletekben wyctim és tepi77 volt a segítségemre, megkértem őket, meséljék el, miként készítik a podcastet.

Kapcsolattartás, felvétel, vágás

Mindkét podcast esetében Skype-on történik a műsor lebonyolítása, hiszen fizikailag nincsenek mindig egy helyen a srácok. Internet előnye első fejezet.

A Háztáji Geek esetében egy kicsit munkaigényesebb, de végeredmény szempontjából sokkal jobb módszerrel történik a felvétel: minden résztvevő helyileg rögzíti az adást, wyctim és barpaff – mivel Macet használnak – Quicktime-mal rögzítik a saját “hangsávjukat”, míg csigez PC-n az Audacity (nagyon jó, crossplatform, ingyenes hangszerkesztő amúgy, ajánlom) segítségével. Ezután wyctimhez kerülnek a hangsávok az utómunkára:

Van egy megosztott Dropbox mappánk. Barpafftól AAC-ben, csigeztől MP3-ban kapom a nyers fájlokat. Mivel a végeredmény egy 128-as mono MP3, így nincs igényünk tömörítetlen formátumra.

A vágás GarageBand-ben zajlik, viszont előtte két alkalmazáson mennek át a fájlok. Először a SoundSoappal szűröm a zajokat, majd ha szükséges, akkor a Levelatorrel is processzálom a sávokat. Az utóbbi appról nem igazán tudom mit csinál – elvileg egy limiter, kompresszor és normalizáló app – csak rádobjuk a fájlt, majd a végén kidob egy nagyszerűen kiegyenlített sávot. Vágás után átmegy rajta a kész termék is. Podcastereknek nagyon ajánlom ezt a két appot, mivel hihetetlen dolgokat tudunk művelni velük.

Az Abszolút Hallás Rádiónál kicsit más a módszer, de van közös pont:

Az adásokat Skype beszélgetésben Balázs rögzíti (Call recorder), és ő is vágja össze, a nyers hangfileon lefuttatja a Levelator nevű programot, ami kiegyenlíti a hangerőkülönbségeket, aztán Garage Band-del vágja össze.

Kardinális pont: a mikrofon

Mindegyik podcastertől azt kérdeztem, hogy milyen mikrofonnal veszik fel az adásokat, esetleg volt-e több próbálkozás mire megtaláltáták az “ideális” mikrofont?

A Háztáji Geekek kézenfekvő megoldásokat alkalmaztak:

Barpaff egy sima iPhone headsetet használ éppen, annak ellenére, hogy van egy nagyon jó vokál mikrofonja, csigez a Guitar Hero-hoz kapott USB-s mikrofont, én pedig egy Blue Snowballt. iPhone headsetekkel kezdtük, ami vicces módon barpaff hangjához nagyon bevált. Csigez felvételeivel vannak még bajok, mivel túl halk a mikrofonja, én nagyjából elégedett vagyok a Snowball-lal. Persze messze vagyunk még a tökéletes setuptól, de elértünk arra a szintre, ahol megvan minden hanghoz a megfelelő workflow.

Abszolút halláshoz dukál egy jó mikrofon:

Tepi77: Én egy Samson G-Trackkel veszem fel, direkt a podcast felvétel kedvéért vettem, de már időszerű volt, mert éneket is akartam rögzíteni.

fb2 mikrofonjáról lapzártáig nem érkezett információ.

Post processing, magyarul utómunka

Wyctimtől magyarázatot kapunk a kis méret, de jó minőség kérdésre:

A szűrés, vágás és Levelator processzálás után megy a kész anyag az iTunesba, ahol átkonvertálom 128-as mono MP3-ba, majd rádobom a telefonomra és meghallgatom. Lehet sokan azt gondolják, hogy a 128-as mono MP3 nagyon rossz minőség, de figyelembe kell vennem a kész fájl méretét is, mivel a szerver sávszélessége se végtelen, plusz a mikrofonok eleve monoban rögzítenek, így felesleges sztereóban tárolnunk a dolgokat. Lényegében feleakkora a végeredmény mérete, a minőség pedig nagyszerű beszélgetős podcastekhez.

Mivel az Abszolút Hallás Rádióban zenei részletek is találhatóak, az utómunka az ő esetükben főként ezeknek a betéteknek, interjúknak a bevágását teszi ki, melyet fb2 végez.

Shownotes, adásmenet

Gyakran halljuk a podcastekben, hogy a shownotesban majd megtalálunk egy-egy linket, vagy ha egy hirtelen jött téma kerül elő, akkor arról további információt szintén a shownotes résznél kell keresni. Nos, ahogy wyctim mondja, “nincs benne semmi varázslat!”

Egy megosztott Google Docs dokumentumot használunk, bár én az utóbbi pár adásban elkezdtem papírra is írni a témák sorrendjét felvétel közben, ami gyorsabb, mint begépelni a dokumentumba.

Tepi77 elárulja, hogy náluk az improvizáció nem ismeretlen fogalom, de a Google Docs náluk is nagy segítséget nyújt:

Közös GDocs, a hét folyamán írjuk bele az ötleteket, aztán együtt eldöntjük, hogy mi maradhat az adásra. Magát a beszélgetést egyhuzamban vesszük fel, ilyen szempontból “improvizáció”.

Hol fér el ez a rengeteg adat?

Mikor a stro-b.com dj mix blogom elindítottam, akkor azt a gyakorlatot követtem, hogy Dropboxban tároltam a mixeket. Sajnos ez helyigényes volt, egyelőre fizetni pedig nem akartam nagyobb Dropboxért. A kérdésem az volt, hogy a srácok vajon saját szerveren tárolják-e az adásokat, vagy van erre más megoldásuk?

Wyctimék saját szerveren teszik elérhetővé az epizódokat, igaz próbálkoztak már az Amazon S3-mal is, de feleslegesnek és drágának ítélték meg egy ilyen méretű podcasthez. Az Abszolút Hallás Rádió részére egy dedikált szerver áll rendelkezésre, ami fb2 saját podcast szervere, “hisz ő a magyar podcastpápa! :)”

Publikálás

A Háztáji Geek adásainak publikálási metódusa hű a podcast címéhez, igazi geek megoldás.

Az adáshoz TextEditben írom a bejegyzést Markdown formátumban, ami könnyebben olvasható, mint a HTML és van pár Automator Service-em is, amikkel nagyon gyorsan tudok linkeket generálni pl.: a ⌃⌥⌘U billentyűparanccsal a kijelölt szövegből Markdown linket készíthetek az aktív Safari tabon nyitva lévő oldalból, vagy a ⌃⌥⌘I-vel listát tudok csinál, szintén a kijelölt és Enterrel megtört szövegből. Az ilyen apróságokkal sok időt spórolhatunk magunknak a végleges Shownotes elkészítéséhez.

A kész bejegyzést átkonvertálom HTML-be a Markeddel, majd szimplán bemásolom egy új WordPress bejegyzésbe. Itt még kitöltöm az epizód hosszát és méretét két custom fieldben, majd publikálás után azonnal megy az új epizód a podcast feedre.

Az Abszolút Hallás Rádió a saját tumblr oldalukon kerül publikálásra.

Kritika

Nem szeretnék megmondóember szerepében tetszelegni, ezért nem emelek ki konkrét podcasteket, ahol komoly kritikai észrevételem van. Viszont pár általam fontosnak tartott szempontra, hibára felhívom a figyelmed, ha podcast indítására adod a fejed, akkor ne fuss ezekbe ele.

Illetve azok a podcastek, amik ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, nálam jó eséllyel maradnak! 🙂

  1. Hangminőség, hangminőség, hangminőség – összetett kérdés, amibe beletartozik az adás mp3 tömörítése, a beszélgető felek hangsávjainak a minősége, a mikrofonok minősége.
  2. Ne taperold a mikrofont! – léteznek drága, jó minőségű mikrofonok, melyek nem veszik fel a kéz zajait. A legegyszerűbb azonban, ha állványról használod a mikrofonod.
  3. Legyen jól átgondolt és időben behatárolt adásmeneted – nincs rosszabb egy csapongó és összeszedetlen adásnál
  4. Update: Maximum 1 óra legyen az adás hossza!
  5. Törekedj rá, hogy mindig ugyanabban az időben publikáld az új epizódot – a hallgatóid már várják az adást, ne okozz csalódást azzal, hogy csúszik az adás!
  6. Ha vendég van az adásban, ne vágj a szavába! – illetlenség és a hallgató számára is idegesítő.
  7. Ne fogyassz alkoholt az adás előtt-alatt-után! – Heti Meteor #74-ben fb2 említi és abszolút igaza van. Spiccesen csak saját magad élvezed a poénokat. Meg az ivócimborád – ugyanazon indíttatásból.
  8. Ne utánozz más podcastet, légy egyedi! – ez alól talán kivétel lehet az, ha magyar nyelven csinálsz meg egy külföldi podcasthez hasonlót. Az megbocsájtható.
  9. Tartsd a kapcsolatot a hallgatóiddal! – a visszajelzés fontos, legyen az pozitív vagy negatív.
  10. Update: ejtsd ki helyesen az idegen szavakat! Ne úgy, ahogy te gondolod, vagy ahogyan vicces, hanem úgy, ahogyan azt a natív polgárok tennék.

Szegény ember vízzel főz

A bejegyzésből remélem jobban belelátsz a podcast készítésének mechanizmusába. Nem kell feltétlenül drága stúdiót bérelned egy jó adás elkészítéséhez, de még csak drága eszközöket sem kell vásárolnod. A Háztáji Geek készítésének kulisszatitkai jól rávilágítanak, hogy kellő kreativitással és ötlettel jó minőséget tudsz elérni.

Podcastre fel!

Mi a baj a tandíjjal?

Egy hosszabb lélegzetvételű bejegyzést akartam írni a témában, de egyfelől időm sincs most rá, másfelől meg nálam jobban hozzáértők a lényeget már millió helyen leírták, harmadrészt pedig valahol szolidarítok is a most tüntető hallgatókkal.

A tandíjjal (vagy hívjuk költségtérítésnek) alapjában véve nincs semmi gond szerintem, közép- és hosszútávon meggyőződésem, hogy a felsőoktatás javát szolgálhatja. A sokszor elkényelmesedett felsőoktatás “piacra” vitele mindenképpen elindít majd egy minőségi versenyt.

Saját szakmám példáját tudom csak említeni: az egyetem évek óta a külföldi (fizetős!) diákokból él. Emlékszem, mikor 2003 környékén futótűzként terjedt a hír, hogy az egyik orvostudományi egyetemen (szándékosan nem nevezem meg) megfordult a trend és több külföldi (fizetős!) diák tanul az egyetemen, mint magyar.

Alapvetően azért támogatom a tandíj bevezetését, mert mint ahogyan írtam is, elindíthat egyfajta versenyt az intézmények között. Legyen ez ár/érték arány, nyújtott szolgáltatások, kollégiumi férőhely, bármi.

A másik, hogy a jelenlegi rendszer valahol igazságtalan. A társadalom egésze fizeti meg azt, hogy jól képzett szakemberek hagyják el az egyetemet, akiknek a majdani szolgáltatásaiért ismét fizetni kell. Érezzük az ellentmondást?

Nem beszélve azokról a szakokról (rossz nyelvek által büfészaknak hívott), ahol társadalmilag hozzáadott érték még a legnagyobb jóindulattal sem fedezhető fel – ha már nagy szavakat akarunk használni.

A harmadik ok, amiért támogatom a tandíj bevezetését, hogy végre (bár ez utópia), valamilyen szinten öngondoskodásra nevel. Nem a nagy állam bácsi fogja a kezed, hanem te alakítod a sorsodat. Igen, nekem már van diplomám, könnyen beszélek. Ugorjunk.

De!

A probléma igazán ott kezdődik, hogy a tandíj bevezetését (vagy keretszámcsökkentést, részletkérdés) nem követi paralell egy általános gazdasági és társadalmi felemelkedés. Mire gondolok?

Bizonyos szakmák esetében a tandíj összegét egyszerűen ma Magyarországon képtelenség tisztességes eszközökkel előteremteni. Nem az egész képzés összegét, még egy félév díját se! Ott a remek lehetőség: a hitel!

A jó hitel

Azt szokták mondani, hogy az a jó hitel, aminek segítségével nem csak a visszafizetést lehet megkönnyíteni, de az a tevékenység (tanulás, beruházás,fejlesztés), amire a hitelt felvetted, még hasznot is tud termelni. Ha jól belegondolunk, ezt a hitelt eddig az állam vette fel és adta oda (képletesen) neked és a legvégén a társadalom egésze fizette meg.

Az ingyenes felsőoktatás alapjainak mozgatórugója talán az lehetett, hogy ez az össztársadalmi “befektetés” majd egyszer megtérül, és a közpénzen kitanított diák hasznos és termékeny tagja lesz a társadalomnak. A képletbe csak az a hiba csúszott be, hogy az országhatárok megnyílásával az elvándorlás a jobb fizetés és megbecsülés reményében civilizált módszerekkel nem állítható meg (lásd: hallgatói szerződés).

Ahogy látszik, a jövőben ezt a hitelt a piacról, magadnak kell majd megszerezni (itt most a továbbra is állami, diákhitel 2-t is beleveszem). Ezzel még mindig nem lenne gond, ha ez a hitel egy tiszta és bíztató jövőkép mellé társulna és tudná a diák: az egyetem után fogok annyit keresni, hogy gond nélkül vissza tudom fizetni.

A valóság

Ma egy-két szakmát leszámítva, nem tudok olyat mondani, ahol egyértelműen ki merném jelenteni: végzés után olyan fizetésű állást talál (ha talál?!) a diák, hogy a megkeresett béréből a megélhetés és a jövőépítés mellett vissza tudja fizetni a felsőoktatási tanulmányokra felvett hitelösszeget.

Remélem elnézed nekem, hogy az egészségügyből veszek példát, hiszen ezt ismerem jól. Igaz most trehány vagyok és csak emlékezetből írom, de pl. egy fogorvosi képzés félévente 1-1.5 millió (!) forintba kerül. Mint tudjuk, a fogorvosok jól keresnek. Tény. Vagy mégsem.

Pont a héten beszéltem egy ismerősömmel, akinek a gyermeke ezt a hivatást választotta, de jelenleg külföldön dolgozik! Végzés után ugyanis két lehetősége volt: kifizet havi 1 millió forintot (!) a “mesterének”, hogy alkalmazza egy fogorvosi rendelőben (tisztára, mint a fodrásztanulóknál), vagy dolgozhat ingyen(!), hogy így szerezze meg a szükséges tapasztalatot. Namost: erre jönne még rá akkor a felvett hitel törlesztése, a saját család és vagyon (LOL) építgetése, a megélhetés, a továbbképzések stb…

Nem kell hozzá nagy matek tudás, hogy belássuk: ez kvázi lehetetlen.

Külföldi példa

Szintén egészségügyből említek egy némileg a tandíjon túlmenő, de mégis kapcsolódó esetet. Egy ismerősnek Hollandiában élnek rokonai, egyikük orvos. Mikor meglett a szakvizsgája, ki kellett váltani egyfajta “iparengedélyt”, ami a helyi szakorvosi kamarába való belépést jelentette. Bődületes mennyiségű Eurót kellett kifizetnie, amihez, kezdő orvosként nem volt tőkéje. De, ha dolgozni akart, elő kellett teremteni a pénzt. Hitel. Az illető bement egy bankba, ahol látva a végzettségét és a terveit, 1-2%-os speciális, hosszú lejáratú hitelt kapott, hiszen a bank bizalmat szavazott neki, mert egy olyan szakma volt a kezében, amivel ki tudja termelni a hitel visszafizetéséhez szükséges összeget.

És ez az a pont, amire már utaltam, és amiért ezt a történetet megemlítem, mert ez a tervezhetőség és bizalom, ami nagyon hiányzik Magyarországon.

Mi a megoldás?

Nem vagyok a téma szakértője, csak józan paraszti gondolkodással két dologban látnám a megoldást. A mostani rendszer egyszerűen túl drasztikus. Fokozatosan kellene csökkenteni a keretszámokat és bevezetni a tandíj intézményét. Ahogyan az már részben működik is, tanulmányi átlaghoz kötném a tandíjmentességet vagy a részleges tandíjat.

A másik megoldás sokak számára érthetetlen: előtakarékosság. Tessék megnézni az USA-t (nálunk gazdagabb ország, mégis fizetős a felősoktatás), ahol a szülők, már a gyermek megszületésekor az egyetemi taníttatás költségére tesznek félre.

És megint visszaértünk az egyik kiindulási problémához: ki, miből, mennyit képes félretenni. Ördögi kör.