Patrice Lumumba

A muraui (kreischbergi) síelésről tartott beszámolóm ötödik napján már írtam egy italról, amelyet előszeretettel fogyasztanak a hüttékbe betérők. A lumumba fogyasztó fotómat kitettem facebookra is, ahol barátnőm jegyezte meg, hogy az nem lumbumba, hanem lubumba. Ő is rosszul tudta, én is rosszul tudtam, az ital neve, mint kiderült lumumba. A wikipédia szócikkben egyértelmű utalást találunk rá, hogy az ital a nevét egy kongói politikusról Patrice Lumumbáról kapta.

Ki is az a Patrice Lumumba?

Patrice Émery Lumumba 1925. július 2-án született , afrikai antikolonialista politikai vezető, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke.

Lumumba vezetésével az állam 1960 júniusában elnyerte teljes függetlenségét Belgiumtól. Alig tíz héttel a függetlenség kikiáltása után kormányát egy, az ENSZ támogatásával a belga kormány által kitervelt és lebonyolított összeesküvés során lemondatták (lásd: Kongói válság), őt pedig törvényellenes módon és megalapozatlan indokok alapján – a térségben állomásozó ENSZ békefenntartók jelenléte ellenére – bebörtönözték és később kivégezték Élisabethville-ben (mai nevén Lubumbashi) .

(forrás: Wikipédia)

Ami igazából az érdekesség vele kapcsolatban, hogy mikor elmeséltem szüleimnek és nagybátyámnak, hogy honnan ered az aznap délben a sípályán elfogyasztott ital neve, akkor nagybátyám felnevetett: “Jaa, Patrcie Lumumba? Hát őt ismerem! Volt is ilyen utca Budapesten!”.

És tényleg, a mai Róna utca viselte a szocializmusban Lumumba nevét. És, hogy miért? Az ok nagyon egyszerű. Mikor 1960-ban kitört a polgárháború, a nyugati hatalmak ellenében a Szovjetunió Lumumba és Kongó mellé állt. Innen tehát a nagy Szovjet-Lumumba barátság, és ezért neveztek el róla utcát Magyarországon.

Murau síelés 6. nap

Az időjárás kiszúrt velünk. Fent a hegyen +3 fok van, olvad a hó. A völgyben +9 fok, de a pálya középső szakaszain is tiszta vizes a hó.

Ugyanakkor a kedvenc 9-es pályámon meg akkora szél tombol, hogy a libegős felvonót le is zárták és a csákányos felvonó is nagyon lassan haladt csak. A pályán a hó jó lenne, de az erős szél és a hófúvás miatt a látási viszonyok nagyon rosszak.

Rápróbáltunk a 6-os lift pályáira (15,17), de ott meg a hó minősége a határeset és a nagyon szar között ingadozott és még sokan is voltak. Így hát rövid tanakodás és ideológia gyártás után lejöttünk a hegyről. Ennyi volt a muraui, kreischbergi síelés.

Így a végére rájöttem, hogy nem is Murau síelés a jó megnevezés, mert a síparadicsom neve Kreischberg, na mindegy!

Mielőtt azonban zárnám a posztsorozatot, egy mókás történet. A reggeli felvonózáskor egy kabinba kerültem egy három fős magyar családdal és 2 osztrák kislánnyal, kb. 8-10 évesek lehettek. Az egyiknek nagyon tetszhettem, mert már a beszálláskor mosolygott, majd kb. az út felénél összeszedte minden bátorságát és megszólított: “Sprechen Sie Deutsch?”

Miután közöltem, hogy egy kicsit, a másik megkérdezte, hogy Ausztriából való vagyok-e, mondtam, hogy nem, magyar vagyok. Ekkor a három magyar utitársam elkussolt, a kislányok pedig tovább meséltek. Tegnap 5 magyarral lifteztek együtt, és azokkal is beszélgettek. Magyarországon mindenki tud kicsit németül? Hangzott el a kérdés, de közöltem, hogy koránt sincs ez így. Majd arról faggattak, hogy vajon nekem rokonaim vannak itt, hogy németül beszélek? Hát helló, iskolában tanultam! Még pár mosoly, majd megérkeztünk a végállomáshoz és elköszöntünk. Gyermeki őszinteség és nyíltság, ritka.

Just for the record

És akkor utoljára és kicsit kibővítve, térkép itt:

A skiline.cc adatai alapján a 6 nap alatt síeltem összesen 140,6 km-t, 71 alkalommal használtam a különböző felvonókat, összesen 27.328 m szintemelkedést tudtam magam mögött.

A MotionX-GPS adatai alapján a legnagyobb sebességem 69,6 km/h volt, a legnagyobb napi síelés pedig 50,8 km volt (ezt ugye kb. kettővel lehet osztani a felvonók miatt).

Name: Track 015
Date: 2012.02.24. 10:07 am
Map:
(valid until Aug 22, 2012)
View on Map
Distance: 21,2 kilometers
Elapsed Time: 1:54:48
Avg Speed: 11,1 km/h
Max Speed: 58,1 km/h
Avg Pace: 5′ 24″ per km
Min Altitude: 1 008 m
Max Altitude: 2 101 m
Start Time: 2012-02-24T09:07:05Z
Start Location:
Latitude: 47.081261º N
Longitude: 14.061436º E
End Location:
Latitude: 47.099205º N
Longitude: 14.085312º E

Murau síelés 5. nap

A mai nap végre sikerült tényleg időben elindulni, bár a felvonónál megint nagy sor volt. Korán (9 körül) már a pályán voltunk és szinte üres pályákon sikerült síelnünk.

A reggeli órákban még nem volt annyira zavaró, de fél10-10 fele már nagyon komoly szél kezdett el fújni. Ami még alapból nem lett volna gond, de fújta nagyon a havat, aminek végeredménye az lett, hogy holdbéli táj kerekedett a sípályán. Látványnak még ez is elment volna, de a megérkező felhők, plusz a tenger apró hullámzására hasonlító hófúvás gyakorlatilag kontúr és kontrasztmentessé tette a sípályát. Nem láttuk hol van és hol nincs bucka, nagyobb hócsomó. Ennek ellenére sikerült felállítanom a sebességi rekordot, 69,6 km/h. Az egyik lesiklásomnál éreztem, hogy nagyon jól megyek, valószínű ez volt a gyors köröm 🙂

Egy darabig küzdöttünk, de mindezen faktorok összessége miatt úgy döntöttünk, ma megtartjuk a pihenőnapot. Előtte azért elfogyasztottunk egy Lumumbát, ami a sípályák redbullja, kakaó rummal, tejszínhabbal.

Ebéd és egy laza pihenés után elindultunk Murauba várost nézni. Nagyon kellemes kis középkori város, érdemes ide tavasszal, nyáron is ellátogatni. Ahogy a város neve is utal rá, a Mura folyó szeli keresztül, ami a Salzburg tartománybeli Obertauernben ered és magyarországi szakasza is van, ahol található a Muravidék.

Majd 2 órát mászkáltunk a városban, ahol több érdekes építészeti látványosság is található. Az egyik ilyen az Open Space nevű kávézó, étterem, szálloda. Egy remek példa arra, hogy az osztrákok eléggé merészek építészet terén, és nem félnek ötvözni a régit az újjal. És, hogy mindez átmegy a műemlékvédelem bürokratikus rendszerén is…kész csoda!

Nagyon szép az óváros is, az épületek és a környezetük rendezett, jól karbantartott – mint általában az osztrák városok, falvak.

A többi kép majd Flickr-en fent lesz, kiéltem kicsit a reklámtábla és kirakat mániámat is, fotóztam őket rendesen 🙂

Holnap jön az utolsó megmérettetés, aztán szombaton irány haza.

Update: Megint kimaradt, szóval Just for the record:

Térkép itt.

Name: Track 014
Date: 2012.02.23. 9:20 am
Map:
(valid until Aug 21, 2012)
View on Map
Distance: 34,2 kilometers
Elapsed Time: 3:42:36
Avg Speed: 9,2 km/h
Max Speed: 69,6 km/h
Avg Pace: 6′ 30″ per km
Min Altitude: 857 m
Max Altitude: 2 127 m
Start Time: 2012-02-23T08:20:00Z
Start Location:
Latitude: 47.096544º N
Longitude: 14.082353º E
End Location:
Latitude: 47.100175º N
Longitude: 14.086665º E

Murau síelés 4. nap

A tegnapi jó idő ma folytatódott. Már kora reggel a völgyben is ragyogó napsütés volt. Időben elindultunk, 9:25-kor már a pályán voltunk. Azt már kifigyeltük, hogy a népek 10 óra körül jönnek csak a pályára, így ha 8:30-as liftnyitásra odaérünk, nagyon jó minőségű, takarított pályákat találunk (a holnapi terv pont ez).

Igaz, csak fél órával a tömeg előtt értünk, de még tudtunk csúszni 2-3-at úgy, hogy nem volt tele a pálya és a felvonóknál sem kellett rém sokat várni.

CarvingDélben én lejöttem és magamhoz vettem a fotóapparátot, mert még tegnap eldöntöttem, hogy a 9-es pálya egy szakaszán a délutáni napban fotózni fogok. Nem a megszokott beállítás, mert a síelőknek hátulról, nekem pedig szemből süt a nap, de pont ezt akartam. Olyan képeket akartam, ahol a porzó hó a nap által megvilágítva érdekes hatást kelt.

A fotós táskám relative nagy, így a felvonózás nem volt egy leányálom vele, rákényszerültem a csákányos felvonóra, de nem bántam, mert sokkal gyorsabb. Az egyik utam során egy helyi idősebb, kb. 70 év körüli úrral is jót elbeszélgettem németül. A felvonó végén csak lestem, hogy milyen lazasággal ment rá a fekete pályára.

Egész sok jó fotót sikerült csinálnom, még engem is meglepett az eredmény.

The "Pro"A fotózás utáni második lecsúszásom során nagyon jól ment a léc, éleztem, bedőltem, a pálya császára voltam. Majd hirtelen előttem termett egy hölgy, akit ugyan sikerült (majdnem) kikerülnöm, de ő hátranézés nélkül még közelebb került hozzám és, hogy elkerüljem a teljes ütközést, irányítottan estem. A lécem orra így is beleakadt az övébe, ezért egy laza bukfencet is nyomtam, a lécem leoldott. A fejem bevertem kicsit a hóba, de semmi komoly. A hölgy sértetlenül megúszta a manővert.

Ma volt az első nap, hogy 4 óráig fent voltunk a hegyen, kihasználtuk az időt rendesen. Felfedeztem egy új pályakombinációt is, amiben van egy kis kék, fekete, majd piros szakasz. Holnap ezen fogok menni.

Update: Miért nem szóltok? Lemaradt a Just for the record rész és a térkép 🙂

Name: Track 013
Date: 2012.02.22. 9:25 am
Map:
(valid until Aug 20, 2012)
View on Map
Distance: 50,8 kilometers
Elapsed Time: 4:44:31
Avg Speed: 10,7 km/h
Max Speed: 68,8 km/h
Avg Pace: 5′ 36″ per km
Min Altitude: 862 m
Max Altitude: 2 122 m
Start Time: 2012-02-22T08:25:35Z
Start Location:
Latitude: 47.065718º N
Longitude: 14.044151º E
End Location:
Latitude: 47.084288º N
Longitude: 14.064932º E

Murau síelés 3. nap

Ha minden jól megy, végre utolérem magam 🙂

A haramadik nap már nem kicsit izomlázzal ébredtem, de ami meglepő, hogy nem a combomat érzem a legjobban. Hanem a hátam és a kezem, aminek szokatlan a hirtelen jött terhelés.

Leginkább a csuklómmal van gond, a felvonók előtt a bothasználat miatt egy teljesen szürreális fokban kifordított csuklómozdulat van, aminek az eredménye az, hogy szépen meg is erőltettem. Ma már be kellett kennem egy kis Fastum géllel (vényköteles termék – hogy egy kis patikablog téma is legyen).

Node! A völgyben eléggé zord idő volt, mikor reggel elindultunk, de már a kabinos felvonó végállomására érve (1771m) látszott, hogy nagyon szép napos időnk lesz. A hegytetőre érve (2014m) pedig olyan látvány fogadott minket, ami igazán ritka pl. Magyarországon. Úgy nézett ki a völgy, mintha egy tengert néznénk és pár szigetként látszottak csak a 2000m feletti hegycsúcsok. Sajnos az iPhone-al készített fotók nem adják vissza teljesen a látványt.

A hó is tökéletes volt, ez a végsebességemen is meglátszott: 68,3 km/h

Napközben párszor megálltunk pihenni, elcsúszott 1 Almdudler meg a pohár helyi sör is. Még napoztam is!

Délután megint kifogástalan ebéd/uzsonna édesanyám jóvoltából, borozgatás, ulti (amit már kicsit unok…).

Holnap izgalmas nap lesz, mert ha megint ilyen szép idő lesz, akkor a síelés mellett fotózni is fogok, már kinéztem magamnak egy helyet a 9-es pályán, ahonnan remélhetőleg jó fotókat fogok lőni a síelőkről 🙂

És a szokásos just for the record és térkép:

Name: Track 012
Date: 2012.02.21. 10:02 am
Map:
(valid until Aug 19, 2012)
View on Map
Distance: 42,3 kilometers
Elapsed Time: 5:55:10
Avg Speed: 7,1 km/h
Max Speed: 68,3 km/h
Avg Pace: 8′ 24″ per km
Min Altitude: 0 m
Max Altitude: 2 143 m
Start Time: 2012-02-21T09:02:51Z
Start Location:
Latitude: 47.077781º N
Longitude: 14.055818º E
End Location:
Latitude: 47.056268º N
Longitude: 14.048606º E

 

Murau síelés 2. nap

A síelésünk második napja kicsit érdekesre sikeredett. Este szó szerint zuhogott a hó, így reggelre a hegyen várt minket kb. 10-15 cm (egy helyi emberke szerint 20cm) friss hó.

Mindez a pályák takarítása után, tehát reggelre kvázi friss hó várt minket a pályán. A friss hónak mindig örülünk,bár ebben az esetben ez most kicsit üröm lett: túl sok hóbucka képződött, ami szinte egész délelőttre megnehezítette a dolgunkat. Én még azért bírtam az iramot, de éreztem, hogy az én lábamat is jobban igénybe veszi.

A végsebességemen is meglátszik, hogy nem tudtam annyira felgyorsulni a sok friss jó miatt.

Így aztán hamarabb be is fejeztük, viszont így alkalmunk volt egy helyi farsangi szokást, ami kvázi a busójárásnak felel meg itt. Körbejártak minden szállást és mindenhol eljárták a téltemető kis táncukat.

Vacsi, ulti, alvás.

A MotionX-GPS amúgy valamiért nem mindig akarja rögzíteni nekem, hogy merre jártam, keresek valami finombeállítást. Íme a térkép.

Just for the record:

Name: Track 011
Date: 2012.02.20. 10:55 am
Map:
(valid until Aug 18, 2012)
View on Map
Distance: 32,4 kilometers
Elapsed Time: 3:58:36
Avg Speed: 8,1 km/h
Max Speed: 56,5 km/h
Avg Pace: 7′ 22″ per km
Min Altitude: 960 m
Max Altitude: 2 121 m
Start Time: 2012-02-20T09:55:56Z
Start Location:
Latitude: 47.062272º N
Longitude: 14.060967º E
End Location:
Latitude: 47.099266º N
Longitude: 14.085355º E

Murau síelés 1. nap

Az tetszik a legjobban a szállásunkban, hogy rettentő logikusan, átgondoltan építették fel. Vannak szigorú szabályok, amiket be kell tartani, de mindegyik érthető.

Az egyik ilyen például, hogy síbakancsban nem szabad a szállodába bemenni. Egyáltalán.

Van viszont egy nagyon okosan kialakított síléc és síbakancs tároló. Ide papucsban lehet lemenni, zárható, chipkártyával nyitható, kamerával védett. Egyértelmű piktogramokkal jelzik, hogy merre lehet kimenni síbakancsban. Az ajtó másik oldalán egy lépcsőn keresztül a picéből az utcára juthatunk, ahonnan megközelíthető a sípálya.

A pincében található raktár amúgy fűtött, így reggelre meleg és száraz cipők várnak minket. Zseniális.

Az első nap mindig fárasztó lehet, főleg, ha a kondi nincs teljesen rendben.

Reggel 10 körül kezdtük a síelést, bőséges reggeli után. A muraui sípályákra a parkolóból egy kabinos, 6 személyes lifttel lehet feljutni, ahonnan egy csákányos felvonó visz fel a hegytetőre.

Az időjárás felemás volt, inkább felhős, szerencsére szél nem fújt, csak hideg volt. Egy idő után már nem volt őszinte a mosolyunk.

Apróbb pihenéseket beiktatva, felfedeztük a pályákat, szinte mindegyiken végigmentünk. Piros pályák is nagyon jók, szélesek, nem buckásak. A combot azért igénybe veszi, de jó technikával kényelmesen síelhető, nem kell szenvedni a pályán.

A hüttékben a szokásos idióta osztrák alpesi-techno-italo-disco-pop zene keveréke megy, még szerencse, hogy a serriserrilédi korszak már végetért.

Viszonylag korán lejöttünk a hegyről, elfáradtunk. Olyannyira, hogy bár sosem szoktam, délutáni szunyókálás jött. Aztán kiadós vacsi édesanyám jóvoltából, majd a 0. napi póker után ulti! Hát, van még mit tanulom belőle az biztos.

És egy ráadás érdekesség: a telefonomon a Motion-X GPS app-et használom, hogy rögzítsem merre jártunk. A sípályán viszont olyan chipkártyás rendszer működik, ami a felvonóhasználatot rögzíti és a netről elérhető a www.skiline.cc oldalról. Erről láthatsz most itt egy grafikont.

Érdekesség képpen, mindez térképen a Motion-X GPS jóvoltából:

Just for the record:

Date: 2012.02.19. 9:46 am
Map:
(valid until Aug 17, 2012)
View on Map
Distance: 36,8 kilometers
Elapsed Time: 4:17:36
Avg Speed: 8,6 km/h
Max Speed: 60,4 km/h
Avg Pace: 7′ 00″ per km
Min Altitude: 0 m
Max Altitude: 2 121 m
Start Time: 2012-02-19T08:46:33Z
Start Location:
Latitude: 47.092819º N
Longitude: 14.077842º E
End Location:
Latitude: 47.100120º N
Longitude: 14.086534º E

Murau síelés 0. nap

Idén, egy hirtelen jött ötlet és egy szerencsés véletlen folytán, egy ismerős üdülési jogán keresztül, sikerült összehozni egy egyhetes síelést Murauban a Kreischberg nevű síparadicsomban, aminek most a nulladik napját osztom meg veled.

Nagybátyámmal utaztam, aki mérnök ember, így nem lehet viccelni az indulási-érkezési időkkel: reggel fél 10-re jött értem, majd indultunk Murauba. A 4 óra 8 perces utat, egy pihenőt beiktatva 4óra 40 perc alatt abszolváltuk is, igaz voltak kétségeim afelől, hogy épségben ideérünk-e… Útközben érintettünk két, 10km-es alagutat, amik használatáért fizetni kellett 7,5€-t.

A szállás

A szállásunk egy szemre eléggé tetszetős apartman hotelben van, a Club-hotel Kreischbergben. Ez üdülési jog vásárlás (fenttartás) alapon, klubrendszerben működő apartman hotel, nem tudom milyen tulajdonosi háttérrel, de itt mindenki magyar. Szerintem még a takarítók is. Ez engem kicsit zavar, ha már külföldre megyek, nem szeretnék mindenhol magyarokba botlani.

A szobánkat 16 órától lehetett átvenni és egyúttal bejelentkezni, ami eléggé magyarosra sikeredett. Előbb egy kis asztalhoz “tereltek” mindenkit, ahol leegyeztették az üdülési jogot, majd a recepcióhoz, ahol pedig megkaptuk a tényleges szobabelépőt, UTP kábelt (magyarul netkábelt). A képek jól mutatják, hogy a poén nagyon is igaz: “Lerohanta, mint magyar a svédasztalt!”

Én személy szerint nem favorizálom az ilyen csereüdülési klubrendszereket, szerintem hibás a modell és több a fenntartás és a befektetés, mint amennyit az ember ki tud használni. Persze vannak, akik esküsznek rá.

Két féle vendégtípust véltem felfedezni:

  • a nagyszájú, mindenért reklamálok, hiszen rengeteg pénzt fektettem a rendszerbe
  • a jogos üdülést kihasználó szerény vendéget, aki félve mer szólni bármiért is, mivel úgy érzi: szívességet tesznek neki, hogy itt üdülhet

A recepciósok hozáállása és a szolgáltatások tájékoztatása is eléggé magyaros, a magyar vendégekhez igazított. Persze, (részben) jogosan. Míg mindenki lerohanta az asztalt, majd a pultot, mivel nem siettünk sehova (ma már úgysem síelünk), szépen a lobbyban ülve kivártuk, míg a vendégcsorda levonul és a végén intéztük el az egész bejelentkezést. Végighallgatva, a spontán adódó problémákat abszolút érthető volt minden “magyaros” motívum. Persze attól, hogy más vendég paraszt és már a megérkezésének pillanatában magas C-n kezdi a társalgást, attól még nem kell mindenkiről ugyanezt feltételezni…

Kértem wifi kódot, amik már egy kártyán kinyomtatva elő voltak készítve, de nem igazán akartak adni. A magyarázat az volt, hogy ha este lemegyek a lobbyba, szívesen odaadják, mert az a tapasztalat, hogy ha bejelentkezéskor odaadják, akkor lenyúlják a kis kártyát (házilag készített laminált kártya).

Namost:

  • kb. 50 Ft a pótlás
  • ha egy papírra leírja, a célját ugyanúgy eléri és azt akár haza is vihetem
  • már itt  is a kollektív bűnösség?

A hölgy látta, hogy azért nem az éppen elfogyó horda egyik tagjával áll szemben, és értelmes hangnemre váltott. Mivel megígértem neki, hogy akár 1 óra múlva visszaadom neki a kártyát, adott egyet. Gondoltam, meglepem: gyorsan lefotóztam, majd visszaadtam neki. Ennyi.

Bepakoltunk, felmértük a terepet, majd este lett. A sípályákon szorgosan dolgoznak a munkagépek, holnap pedig felmérjük a pályákat is.

A leírtak és a látott térkép alapján frankós kis pályák lesznek, pont tegnapi nap volt itt Freestyle Világkupa (közben rájöttem, hogy lehet, hogy nem a szombati turnusváltásnak szólt a tüzijáték, hanem ennek a világkupának mintegy záróakkordja volt ez 🙂 ).

Az idő jónak ígérkezik, a Motion-X GPS (a legrondább, de leghasznosabb GPS app iPhone-ra) pedig rögzíti majd, mennyit és merre jártam.

Jah, és a sípályának még külön App-je is van, hihetetlen.

Nincs mit

Sokszor én is beleesek abba a hibába, hogy ha segítek valakinek (önzetlenül, őszintén), akkor amikor az illető megköszöni azt, én csak annyit válaszolok: nincs mit. Pedig van, és a köszönöm az “ellentételezésre” tökéletesen elég.

De leginkább van rá sokkal szebb szavunk: szívesen. Nem beszélve arról, hogy a “nincs mit” tökéletes elindítója a szívességek ördögi körének.

Míg, ha azt mondom, szívesen, akkor megtettem, megköszönték, elfogadtam, ügy lezárva.

Neked mi erről a véleményed?

Hogyan készítsünk avatárt magunknak?

Napjaink webes szolgáltatásaiban szinte kivétel nélkül lehetőségünk van beállítani profilképet, vagy más néven avatárt.

Avatár: sajnos magyar szócikk nincs hozzá a WikiPedián, az  angol verzió azt mondja róla, hogy a számítástechnikában, IT világban, a felhasználó grafikus megtestesítője, alteregója. Különösen fórumokon (oldschool) és közösségi médiában van jelentősége, ahol az avatár mellé egy felhasználói név, becenév is társul a kettő szorosan összefügg.

Vannak szolgáltatások, melyek bélyegképként aposztrofálják és lehetőséget adnak az általánosságban 30×30 és 75×75 pixel méret között mozgó kis képek testre szabására. Ilyen például a facebook, ahol a feltöltött profilkép bélyegkép megfelelőjét beállíthatjuk úgy, hogy a kis négyzetben mozgatva, a nagyobb (de átméretezett) kép látható részét állítjuk be.

Általánosságban elmondható, hogy egy avatár (profilkép) 99%-ban négyzet alakú. Éppen ezért, ha az adott szolgáltatás nem ad lehetőséget, hogy kiválasszuk azt a részt a képből, amit fontosnak tartunk megjeleníteni avatárként, akkor érdemes odafigyelni a feltöltött kép “vágására”.

Miért fontos ez?

Közösségi média szolgáltatások esetében nem csak a weben, de a mobil eszközökön is nagy hangsúlyt kap az avatár. Azért, mert mikor gyorsan átfutunk egy listát, amiben a hozzászólások vannak, a profilképek alapján sokkal könnyebb megtalálni egy adott felhasználót, mint a név alapján. Egy jó avatár sokmindent elárulhat tulajdonosáról, az IT világgal való kapcsolatáról, de ugyanakkor félre is vezethet.

Ne várj ebben a bejegyzésben egzakt tudományos magyarázatot, csak a saját véleményem irom le, hogy nekem melyik profilkép megoldások tetszenek és milyen hibákat látok bennük. A twitteres ismerőseimen keresztül mutatok neked most pár példát, hogy mire érdemes figyelni, mikor profilképet, avatárt készítesz, választasz magadnak.

A twitter

A twitter egy gyors üzenetváltásra alkalmas szolgáltatás, mely mára már szinte minden (okos)mobil eszközön elérhető. Van aki utálja, van aki egyenesen függő. Én azért szeretem, mert gyors információszerzésre tökéletes és mert jó arcok vannak rajta! 🙂

A twitter a profilkép feltöltésekor nem ad lehetőséget (egyelőre) arra, hogy beállíthassuk, melyik és mekkora rész látszódjon a képből. Ahogy észrevettem, nem egyértelmű, hogy felülre-alulra, jobb-bal oldalra vagy középre vág automatikusan, de mintha valami algoritmus azért végezne egy kis képelemzést, látni fogod a példákon. Ezért, ha nem négyzet alakú képet töltesz fel, érdekes avatárok keletkezhetnek.

Nem elég azonban az alakra odafigyelni, érdemes megfontolni, hogy mennyire “közeli” képet teszel fel, hiszen a majdani 50×50 pixeles méretben nem látszik minden apró részlet.

A profik

Csak így neveztem el azokat az ismerőseimet, akik odafigyeltek a profilkép választásuknál arra, hogy bizony négyzet alakú lesz a végeredmény, és nem bízták a véletlenre, hogy a twitter képfeldolgozója vajon hogyan fogja “megvágni” a képet. Ezen túl, még a minőségre is figyeltek, profi, műtermi fotók, vagy ügyes amatőr beállítások.

@amby_hu

@b_konrad

(Konrád képe azért nem tökéletes, 11px-el keskenyebb)

@emem07

@iraszl

@longhand

@wyctim

@zsoltapagyi

(Zsolt profilképe talán példa arra is, hogy kicsiben kevéssé mutat, de itt gondolom cél volt a karácsonyi színek megjelenítése is 🙂 )

A grafikusok

Sok felhasználó dönt úgy, hogy nem saját arcképét teszi ki a világ szeme elé, hanem egy rá és a becenevére jellemző fotót, képet, rajzot. Kismacska, kisvirág, kismaci stb…

Akadnak kreatív emberkék, akik külön grafikát is készítenek erre a célra, pár jópofa példát mutatok most erre.

@csibar

@neo_21670

@relaxxx

A mázlisták

Van, akinek úgy sikerül jó profilképet létrehozni (köszönhetően azért a twitter képvágási algoritmusának), hogy igazából nem fordított figyelmet arra, hogy négyzetes fotót töltsön fel. De a végeredmény mégis jó!

@kodmon

Update: “annó,amikor feltöltöttem megjelent a képen egy négyzet,amit lehetett mozgatni,kijelölni,h mi jelenjen meg” – @kodmon esetében tehát nem mázliról van szó, tudatos tervezésről.

@mutrinka

Javítandó

A bejegyzés legkényesebb része jön. Szólok előre: senkit sem akarok kicikizni, leégetni! Csupán, publikus, nyilvánosan elérhető profilképek elemzése során rávilágítok egy tényre. Persze mindenki saját maga dönt, hogy milyen formájú képet tölt fel – én csak javaslom a twitterre feltöltött profilképek esetében a négyzetes formátumot, mert így te dönthetsz arról, hogy mi is látszódjon azon a képen, nem pedig egy algoritmus, tiéd az irányítás!

Levágott fejtető a leggyakoribb hiba, de láttam már levágott orrot, arcot.

@csaba_hu

@doransky

@lberes

@kocsmy

Megoldási javaslat

OsX: a beépített Preview alkalmazás segítségével a “Select” gombra kattinva egy olyan eszközt kapsz, amivel ki tudod jelölni azt a rész egy fotón, amit meg szeretnél tartani. Majd a CMD (alma) + K billentyűkombinációval méretre is tudod vágni a képet.

Windows: tudod mit? Nem ajánlom a Paint.exe programot, mert én minden egyes használatakor agyhúgykövet kaptam.

Web: rengeteg free online eszköz létezik, amivel egyszerűen négyzetesre lehet vágni egy képet. Ilyen a picresize oldal is, ahol a kép feltöltése után a “crop selection” opciót kell választanod, és miközben húzod a szaggatott vonalas “kijelölőt”, a shift gombot nyomva tarva magától négyzetesre állítja a kijelölést.