Kategóriák
Blog

Az a baj…

Ha:

  • hideget akarsz, de meleg van, az a baj
  • meleget akarsz, de hideg van, az a baj
  • esőt akarsz, de szárazság van, az a baj
  • szárazságot akarsz, de árvíz van, az a baj
  • barna hajat akarsz, de szőke vagy, az a baj
  • szőke hajat akarsz, de fekete vagy, az a baj
  • egyenes hajat akarsz, de göndör vagy, az a baj
  • göndör hajat akarsz, de szögegyenes, az a baj
  • van csajod/pasid, de te magányra vágysz, az a baj
  • magányos vagy, de te csajozni/pasizni akarsz, az a baj
  • törődnek veled, de te egyedül akarod megoldani, az a baj
  • segítségre van szükséged, de nem törődnek veled, az a baj
  • Viktor a vezér, de te Ferencet akarod, az a baj
  • Ferenc a vezér, de te Viktort akarod, az a baj
  • egykulcsos adó van, de többkulcsost akarsz, az a baj
  • többkulcsos adó van, de te egykulcsost akarsz, az a baj
  • kátyús az út, de nem csinálják meg, az a baj
  • megcsinálják az utat, de emiatt nem tudsz haladni, az a baj
  • nagy a forgalom, de nincs elkerülő, az a baj
  • van elkerülő, de tönkremegy az útmenti büfé, az a baj
  • újít a facebook, de te képtelen vagy megszokni, az a baj
  • meguntad, de nem újít a facebook, az a baj
  • zenét akarsz venni legálisan, de nincs iTunes Music Store, az a baj
  • van iTunes Music Store, de drága, az a baj

Afrikában meg éheznek.

Nincsenek valódi, PROBLÉMÁID?

inspiráció: Bëlga – Az a baj

Kategóriák
Blog

Te hogyan osztod meg?

Pár napja volt egy filozófikus gondolatom twitteren, ami facebook timeline újítása kapcsán jutott eszembe.

Sokakban felmerült a kérdés: ez az új timeline funckió vajon nem veszélyezteti a személyiségi jogaim? Jó ez nekem? Ott van minden amit eddig írtam?! Jujj, hű, há!

Több ismerőssel is beszéltem erről és nagyjából egyezik a vélemény: felesleges aggódni. Illetve másképp fogalmazok: ésszel kell az interneten található eszközöket, lehetőségeket használni. De tovább megyek: általában azok aggódnak az ilyen fajta nyilvánosság miatt, akiknek takargatni valójuk van.

Nekik két javaslatom van: ne élj úgy, hogy takargatnod kelljen bármit is, vagy ha mégis, válogasd meg mit osztasz meg. Ennyi.

Aztán kicsit tovább gondoltam a kérdést. Milyen fura, hogy míg az ún. “celebek”, “sztárok” mindent megtesznek azért (értsd, akár komoly összegeket is áldoznak rá), hogy magánéletük legyen, ne mindenki előtt éljék az életüket.

Ezzel szemben mi folyik a “civil” emberek között? Mindent megtesznek azért (értsd, akár elő is fizetnek szolgáltatásokra), hogy a magánéletük ne legyen, és mindenki előtt éljék az életüket.

Fura nem?

Azért egy fontos különbség – az ellentétes előjelen túl – van a celeb-, sztárvilág és a civilek között: míg előző nem sok ráhatással bír, hogy hol, milyen információ jelenik meg róla, addig te tehetsz róla: tiéd a kontroll, de döntöd el, hogy mi az amit megosztasz és mi az amit nem. Csak ezzel tisztában kell lenned.

Mint ahogyan azzal is, hogy az interneten mindennek nyoma van, tekintsünk most el a különböző “elbújási” lehetőségektől (minden megoldható). Így, ha egy oldalra például a facebook azonosítóddal lépsz be (pl fórum, blog, stb…), majd ott az anonimitás feltételezett pajzsa mögé bújsz (értsd beszólt boldog-boldogtalannak, “úgysem tud lenyomozni”), jusson eszedbe, hogy a publikus facebook információid bárki láthatja. Kideríthető névvel, arccal, családi és baráti kapcsolatokkal anyáznak emberek pl. politikai fórumokon.

Az egészből csak azt akarom kihozni, hogy ha vállalod magad, osszd meg. Ha nem vállalod, akkor inkább ne ossz meg semmit és végképp ne hangoztasd, hogy a “nagy testvér figyel”. Mert nyilvánvaló, hogy figyel – legyen az “bárki” is.

Záró gondolat: hivatásomból merítek egy nagyon jó példát. A gyógyszeriparban a titoktartás, az adatok biztonsága rettentő fontos,például a kutatási információk kőkemény ipari titok kategóriába tartoznak. Nagyon leegyszerűsítve két megoldás van: fokozott vállalati IT biztonság, vagy pl. az egyik hazai gyógyszergyár megoldása: nincs internet a gyárban.

Összegezve: vagy ésszel osztod meg az életed információit vagy inkább ne tedd egyáltalán.

A választás a tiéd! Te hogyan osztod meg?

Kategóriák
Blog

Vedd kézbe a pénzügyeidet!

A feedjeim közt állandó szereplő Leo Babauta blogja a Zenhabits.

Ma olvastam egy nagyon jó, elsőre kicsit fura “Unautomate Your Money” címet viselő cikket, amit Adam Baker a Man vs. Debt. oldal szerzője írt. Igazán jó fordítást nehéz találni, ezért kapta a poszt a “Vedd kézbe a pénzügyeidet!” címet. Elhatároztam, hogy lefordítom és megosztom veled, mert hasznos információkat találtam benne én is.

Minden alkalommal, amikor az életed egy részét automatizálod, lemondasz egy kis tudatosságról egy kis kényelem miatt.

Mindez nagyszerű, ha biztosak vagyunk abban, hogy pozitív, fenntartható szokásokat automatizálunk. 

A probléma ott kezdődik, mikor az életünk azon részeit próbáljuk automatizálni, ahol pont, hogy nagyobb tudatosságra van szükségünk.

Könnyen bajba kerülhetünk, ha egy problémát úgy próbálunk megoldani, hogy az automatizálás kényelmbe menekülünk.

Az automatizálás önmagában nem old meg semmit!

Igazából, ha egy nem megfelelő folyamatot automatizálsz, az méginkább elodázza a problémát.

A problémák, amelyekkel szembesülünk, nem oldhatóak meg azon a szellemi szinten, melyen akkor voltunk, amikor megteremtettük őket.” – Albert Einstein

A problémákat nem oldhatjuk meg a tudatosság, a kontroll feáldozásával.

Meg kell fordítanunk ezt a trendet, szükségünk van arra, hogy a saját kezünkbe vegyük a dolgok irányítását! (Szükségünk van a de-automatizálásra)

Az irányítás kézbevétele a kényelem tudatos feláldozása a tudatosság fokozása érdekében.

A pénzügyeink között rengeteg olyan lehetőség van, ahol profitálhatunk az irányítás tudatos kézbevételével:

  • Készíts listát mindenről, amid van! Bár ez közel sem kényelmes, drasztikusan átláthatóvá teszi a körülötted található zűrzavart.
  • Készíts 30 napos kívánság listát! Igazán unalmas 30 napot várni arra, hogy megvásároljunk egy terméket, de ez idő alatt jó eséllyel rájössz, hogy nem is akarod annyira megvenni.
  • Vezesd a kiadásaidat papíron! Legyen nálad mindig egy kis jegyzetfüzet (vagy egy iPhone/okostelefon a megfelelő programmal – a szerk.) és vezesd a kiadásaidat.
  • Számold át ledolgozott órába a költségeid! Ez kemény feladat, de nagyon gyorsan más megvilágításba helyezi a költségeidet.
  • Minden egyes új dolog miatt válj meg kettő másiktól! Ez szintén egy kellemetlen ökölszabály tud lenni néha, de még jobban észre fogod venni, mennyi felesleges, csak zűrzavart okozó dolog van az életedben.
  • Bankkártya helyett használj készpénzt! Sokkal körültekintőbben költesz, ha friss, ropogós készpénzt adsz ki a kezedből.
  • Használd a tömegközlekedést! Lehet, hogy korábban kell kelned, vagy előre kell tervezned, de fel fogod fedezni a tömegközlekedés másik oldalát a mindennapi ingázásaid során.

Ez csak pár példa a több száz lehetőségből, amikből profitálhatunk a pénzügyeinkkel kapcsolatban, ha tudatosabbak, mintsem kényelmesek vagyunk.

Legközelebb, ha változtatni akarsz egy szokásodon, ne az automatizálást válaszd.

Vedd kézbe a pénzügyeidet!

A cikk jónéhány tanácsát én már megfodadtam és gyakorlom is, de van közte pár “újdonság”, amit már régóta tervezek, csak még lusta és kényelmes voltam, hogy megtegyem.

Az egyik, hogy elkezdjem a Cult of Less filozófiát. Ehhez a legjobb kezdőlépés, ha fogom, és összeírom, mi az, amim van.

Kategóriák
Blog

Akarsz pénzt keresni a Facebook-kal?

Akarsz pénzt keresni a Facebook-kal?

1. Menj a kis nyílra a jobb felső sarokban

2. Kattints a “Kijelentkezés”-re

3. NYOMÁS DOLGOZNI!

Do you want to earn some money with Facebook?

1. Go to the little arrow on the upper right corner

2. Click on “Log out”

3. GO TO WORK!

Feel free to reblog-share-rewtitt!

Kategóriák
Blog

Parkolás és bosszúság

Történt, hogy tegnap Jason átírását kellett intéznem.

Hogy ki az a Jason? Hamarosan megtudod!

Beálltam a parkolóórás helyre, de akkor vettem észre, hogy nincs nálam elegendő aprópénz. Mivel Okmányirodába mentem, nem bízhattam a véletlenre (csúszás, macera, kávészünet stb…), ezért átgurultam a város egy másik, privát üzemeltetésű parkolójába. Hogy ez anno hogyan épült, hagyjuk, kb 20%-os kihasználtsággal működik (sorompós, szinte mindig üres). Akit érdekel, háttérinfó itt – word doc.

Emlékeztem, hogy a fizetőautomata papírpénzt is elfogad, ezért bátran behajtottam, megkaptam a vonalkódos jegyet – fizetni utólag, kihajtás előtt kell.

A megérzésem beigazolódott, az Okmányirodában annyit időztem, hogy a jegyem a másik helyen rég lejárt volna…de itt nem kellett aggódnom, mert utólag fizetek és papírpénzzel is tudok az automatánál.

Végeztem az ügyintézéssel, megyek fizetni. Szembesültem vele, hogy az automata telepítői, üzemeltetői az infodesign fogalmát még az értelmező kéziszótárból sem ismerik. Se egy magyarázó ábra, se egy nagybetűs, nyilas szöveg, csak egy kihasználatlan bazinagy lcd. 

Fotó: www.morebanknotes.com

Papírpénz (500) be, kiköpi. Biztos rosszul tettem be, megfordítom. Kiköpi. Még 2 variáció van, mivel ez nem PIN kód, hadd szóljon. Kiköpi. Begyűri, kiköpi. Oké, nézzünk egy másikat (1000). Ki-be-ki-be-ki-be. Jóóó, fogadjuk el a tényt, hogy a fizetendő 200 Ft-ot nem fogom tudni ezzel a fizetési móddal teljesíteni.

Megnézem a bódét, ahol Józsinak kellene ülnie. Biztos sörért ugrott le, vagy rájött a szapora, oldozzuk fel – nehéz ez a munka. Reklamáció és/vagy problémamegoldás kizárva, akkor indul a B” terv.

Neeem, nem akartam Walterral leszakítani a sorompót és úgy kijutni és a szép pázsiton sem akartam áthajtani. Bár egy pillanatra átvillant az agyamon. 

Kávézóspottingba kezdtem, a sarkon volt is egy.

“Hello, fel tudnátok nekem egy öccázast váltani?”

Kislány a főnöknőre néz, aki szerencsére jó kedvében volt (jól sikerülhetett az éjszakája) , illetve jobban érdekelte a facebook, így csak bólintott, hogy hadd szóljon a váltás és már csörgött is a kezemben 1 db 200-as 2db 100-as és 2 db 50-es. Wunderbááá!

Emlékszel még, hogy mennyit kellett fizetnem? Igen, 200 Ft. A tarifa itt amúgy 100 Ft / óra 30 perc.

Visszaérek az automatához, jegyet lecsipogom, illetve előtte egy tanácstalan 40-es férfit útba igazítok, az infodesign hiánya őt is megakasztotta. A lecsipogás után ér a meglepetés, amit azért túlzás meglepetésnek nevezni, mivel ismerve a nap előzményeit, egy nagyobb összeggel mertem volna fogadni, hogy mire visszaérek az apróval, addigra elkezdődik egy újabb félóra, így az lcd-n már 300 Ft fizetendő díj fogadott.

Magyarán szólva: mivel nem működött rendesen az automata papírpénz elfogadó részlege és mivel Józsi sem volt a helyén, mire felkutattam az aprópénzt, addigra a szabadulásom 100 Ft-al drágult.

Zalaegerszeg, én így szeretlek.

Kategóriák
Blog

Új lakó a házban – Novation 61SL MkII

Mivel eladtam nemrég a régóta kihasználatlanul porosódó Yamaha RM1X-em (vagyis az elmúlt időszakban azért mint kontroller funkcionált), átgondoltam a “studió” építési, bővítési terveimet. Eredetileg egy Native Instuments Kontrol S4 (vagy S2) lett volna a következő cél, de rájöttem, most erre anyagi keret. A következő gondolatom az volt, hogy szükségem lenne egy igazán jó MIDI billentyűzetre.

Fel is vettem a kapcsolatot MidiTommal a Syncopa tulajdonosával, hogy mit javasol. AKAI MPK61 volt az első gondolat, de főként az Automap és az ígért Logic “barátság” miatt Novation 61SL MkII-re esett a választás.

Szépen bővülget tehát a “mini-stúdió”, egy komolyabb monitor rendszer hiányzik még, aztán hawaidizsi.

A novationről egyelőre még nem írok bővebb leírást, mert még ismerkedünk egymással. Az Automap funkció hasznos, de jobbára ügyes marketing fogás. Az igazi expert – vagy csak különc – úgyis egyedileg beállítja, hogy melyik poti mire jó. Érdekes, hogy a választásomban, talán lustaság miatt pont ez a funckió döntött a Novation javára. Ezek után kíváncsi vagyok már az AKAI-ra is 🙂

Annyi biztos, hogy a kínai gyártósorok tönkreteszik a hangszeripart…a készülék árát bárki megnézheti én meg elmondom, hogy az összeszerelési minőség kb. az ár 0.1%-át érő minőséget mutatja … De mint MidiTomtól megtudtam ez sajnos teljesen általános a mai hangszerpiacon és még a nagyobb presztízsű, drágább gyártóknál is előfordul. Tömeggyártás vagy mi. A esztétikai hibákon túl lehet lendülni, de NA. Nem ehhez vagyok szokva, főleg nem az eladott RM1X fém (!) háza után. A hangszeripar sem a régi…

Az eszköznek van pár bosszantó hiányossága, de ezek bízom benne, hogy hamarosan szoftveresen orvosolva lesznek a fejlesztők által. Logic-kal hamar összebarátkoztak, kényelmesen használható együtt. Amire nem lesz megfejtés, az pl a Program Change üzenetek kezelése, mivel azt egyelőre Logic sem tudja (max hekkeléssel).

A billentyűn játszani amúgy nagyon élvezetes, egy erős közepes minőséget hoz az aftertouch-csal ellátott billentyűzet.

Ahogy említettem, részletes leírás később, mondjuk 1-2 hónap tapasztalat után, készülő mű pedig hamarosan 🙂

Vegezetül pedig köszönetemet fejezem ki a Syncopa Hangszerboltnak a Novation 61SL MkII megvásárlásában nyújtott segítségért, támogatásért!

Kategóriák
Blog

Sodródj az árral!

Októberben lesz egy éve, hogy 5 év és pár hónap után (pontosan 1945 nap után) felmondtam az első munkahelyemen, egy multinacionális gyógyszercégnél és belevágtam egy patika vezetésébe. Az alkalmazotti jogviszonynak megvan az az előnye, hogy egy biztosabb hátteret ad, mintha az ember a saját maga ura. Ugyanakkor megvannak a hátrányai is (főnök, fix munkaidő, elbocsájtás kockázata stb… ).

Aki szeret előre tervezni, biztos hátteret maga mögött tudni, mindenképpen hasznos tud lenni az alkalmazotti jogviszony, ugyanakkor valmilyen szinten röghöz is köt, kicsit úgy érzi az ember, hogy nem övé a kontroll.

Én is ilyen ember vagyok. Vagyis csak voltam.

Miután felhagytam a patika vezetésével (részletek később), kvázi munkanélküli lettem. Kétségbe nem estem ugyan, mert 3 (pontosabban 4) lehetőség állt előttem: visszamegyek gyógyszercéghez, elmegyek másik patikába dolgozni alkalmazottként vagy belefogok a szabadúszó életbe – akár webes/design témában, akár gyógyszerészetiben.

Rövid gondolkodás után, a szabadság és nem utolsó sorban egy azonnal kínálkozó lehetőség miatt a legrizikósabbat, az utóbbi megoldást, azaz a szabadúszást (a.k.a. freelancer) választottam. Számomra, egy mindent a legapróbb részletekig megtervező, átgondoló ember számára ez óriási és ijesztő lépés.

Nincs fix bevétel, nincs biztos háttér, nem tudni mi lesz következő hónapban.

Viszont szabad vagyok, én döntöm el mit vállalok el és mit sem, mikor és mennyit dolgozom. Természetesen ehhez szükséges az, hogy legyen egy kis tartalék (hívjuk megtakarításnak, ritka fogalom) és szükséges egy józanul megtervezett havi büdzsé. Mire KELL költenem, és mire AKAROK költeni. Ha ez megvan, lehet is szervezni a munkát.

A poszt írása közben jöttem rá, hogy erről a módszerről és a végrehajtásában segítséget nyújtó programról majd külön írok.

Ezen a héten 3 azaz három állásajánlatot kaptam, melyek közül válogathatok. Azért tehetem meg mindezt, mert bár adódott eddig is ajánlat, de nem csaptam le egyikre sem azonnal. A poszt címe itt nyer értelmet, miszerint megéri sodródni az árral, mert sosem tudhatod, hogy éppen milyen lehetőség kerül eléd. Viszont, ha ideje korán lekötöd magad, akkor kimaradsz ezekből a lehetőségekből.

DE, felmerül a jogos kérdés, hogy akkor honnan tudom, hogy mikor mit érdemes elvállalni, mikor érdemes elköteleződni?

A válasz egyszerű és egyben paradox is: bármit, bármikor. A lényeg, hogy mindig nyitott szemmel kell járni és nem szabad félni a változástól. Sőt, változni kötelező! Az adaptív készség (vagy hívjuk változásra való hajlamnak) az, ami a túlélést biztosítja.

És a végére pár tanúlság, amit érdemesnek tartok megosztani (ez nem észosztás, csak javaslat):

  • soha ne ess kétségbe, ne vizionálj rémforgatókönyveket
  • ne az érzelmek, hanem az értelem vezéreljen
  • legyen legalább egy havi állandó kiadásodra elegendő megtakarításod vagy törekedj ennek elérésére (takarékoskodj!)
  • csinálj realista költségvetést magadnak
  • járj nyitott szemmel
  • mindig keresd a változás lehetőségét
  • hagyd, hogy történjenek az események, ne akard őket feltétlen irányítani
  • élvezd a flow élményt
Kategóriák
Blog

A devizahitel kérdésről

Mostanában nagyon trendi téma állást foglalni devizahitel kérdésben. Én is ezt fogom tenni, de kicsit másképp.

Nézzünk a dolgok mélyére, eredetére… (ha valami butaságot írok, nyugodtan szóljatok, nem vagyok pénzügyi szakember,csak a fellelhető infókat, tanácsokat, véleményeket válogattam össze és summázom az eredményt!)

Előre szólok, hogy nem értek egyet semmiféle mentőcsomaggal, ami a devizahitelesek megmentésére vonatkozik. Főleg nem állami pénzből. Ez egy üzlet, sokan rosszul (vagy “kényszerből” ? ) döntöttek, most viselniük kell a következményeket.

DE!

Bevallom, hogy én magam is csak nemrég szereztem tudomást arról, hogy miként is működik a devizahitelek világa. Történt ugyanis, hogy egy ismerős azzal érvelt a megsegítés mellett, hogy a bankok mekkora szemetek, mert sokkal több svájci frank alapú devizahitelt folyósítottak, mint amennyi devizát (értsd kézzel fogható svájci frankot – bár ez a valuta,de ne menjünk ebbe bele) akár a svájci jegybank kibocsátott. Ekkor a twitterről – honnan máshonnan – megtudtam, hogy ez teljesen bevett szokás és így működik a rendszer: svájci frank alapon, annak árfolyamától függően (aka:árfolyam kockázat) történik az elszámolás az ügyfél és a bank között, ugyanakkor a hitel (mondjuk lakáscélú) folyósítását a bank forint alapon tette meg és – ez a lényeg – a fedezete erre a tranzakcióra szintén forint alapon volt meg neki. Azaz, tulajdonképpen csak egy megállapodás az, hogy svájci frank alapon számolnak el egymással.

Felháborító! Skandallum! – mondhatnánk, de ez régóta így működik, max ezt nem, vagy nem eléggé kötik az ember orrára. Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, hogy egy bank ha svájci frankban ad hitelt, akkor azt azért teszi, mert neki van svájci frankja (mondjuk szintén hitelből,de ebbe megint ne menjünk bele), amit kifolyósít az ügyfelek felé. És mivel a kézzel fogható (vagy nem) svájci frank kamata mindig is kedvező volt – hála a svájci viszonyoknak, jegybanknak, stb. stb… – ezért az ügyfél részére is kedvezőbben tudja adni a bank a hitelt, alacsonyabb kamaton, mint egy forint hitelt. Persze ott van az árfolyam kockázat, elmondták, vállalták. De mindez nem így megy, hanem a fent vázolt módon, csak az elszámolás történik svájci frankban. Tudsz még követni?

Felmerül bennem három fő kérdés, amivel akár a devizahitelesek pártját is foghatnám.

  1. 1. Kezdjük talán azzal, hogy ha nincs a banknak effektíve svájci frank alapú fedezete, hanem forintban van a “tőke”, akkor miért adja a svájci frank alapú hitelét kedvezőbb kamatra, mint adta a forint hitelt? Mitől (volt) drágább egy forint hitel? Hiszen mindkettőre forint alapon van meg a banknak a fedezete, forintot hitelez…
  2. 2. Az árfolyam kockázat egy nagyon jó lehetőség a játékra, igazából ezen nincs is mit ragozni, ezzel a relative fix, de jóval alacsonyabb kamatokon felül teljesen legálisan lehet pénzt bezsebelni az ügyféltől. NODE! Ugye, azt a maszlagot kapjuk, hogy ha most fix árfolyamon (180HUF/CHF) átváltanák forint alapú hitelre a jelenlegi svájci frankos hiteleket, akkor a bankok így meg úgy tönkremennek.Kérdésem a következő: mikor folyósították a hitelt, kb 150-160-170-180 forintos CHF árfolyamon, akkor mégis milyen üzleti terv alapján számolták a hasznot? Mondjuk az alapból érvényes kamat + árfolyam ingadozás, ami legyen mondjuk 150-180 HUF/CHF között, azaz 30 forintnyi “réssel” számoltak. Akkor – mivel fent vázoltam, hogy a banknak jelenlegi információm alapján NINCS svájci frankban “adóssága” – a mostani 230-250 HUF/CHF árfolyamon óriásit kaszál ÉS ha az emlegetett rögzített árfolyamon “kiváltanák” a hiteleket forint alapúra, még akkor is pénzüknél lennének. Tudsz még követni? Vegyük észre, hogy messze a bank költségei felett járunk per pillanat, azaz nyereséges a biznisz. Persze, beütött egy válság, a lakás célú hitelek fedezete – papíron – kevesebbet ér akár, mint a fentmaradó hitelösszeg, nem beszélve az autók CHF alapú hiteleiről, az adósok nem tudnak fizetni, mindenki fut a pénze után, a bank nem jótékony intézet bla bla bla bla… Így 2011-ben egészen mulatságosan hat ez a retro devizahiteles oldal is :/ 
    UPDATE: vicces, hogy ugyanezt a cikket megtaláltam az indexen is… 
  3. 3. Ki vagy kik voltak azok, akik ezt a legálisan működő rendszert életben tartották, zöld lámpát adtak neki? Emlékszem, mikor 3-4 éve autót akartam venni és szinte minimális hitelre volt szükségem, azt is forint alapon akartam felvenni. Ekkor a márkakereskedő jóformán lehülyézett, mert “sokkal jobban járok”, ha devizában, mondjuk svájci frankban és minél kevesebb induló befizetéssel veszem meg az autót. “Így egy nagyobb kedvezményt is tudok adni!” – figyeled? Ha szinte kp-ban kifizetem az autót, drágább az alapára, mint ha hitelre, de-vi-za-hi-tel-re veszem! Megtörtént eset, nem egy márkakereskedőnél. Szerencsére ebből az üzletből nem lett semmi…

És még sorolhatnám a kérdéseket, de itt megállok, elég lesz ezt a témát is feldolgozni…

Ismétlem, nem akarom a devizahiteleseket védeni, mert én (is) éveken át azért fizettem/fizetek magasabb kamatot, mert anno átláttam a devizahitel kockázatait (a sunyiságait csak most kezdem) és igazságtalannak éreznék minden olyan állami intézkedést, ami ezt a rossz döntést próbálja most elsikálni.

De például arra is emlékszem, hogy a hitelfelvételkor kvázi álomügyfél kategóriába soroltak és csak így kaphattam forint hitelt. Aki az akkori (5 évvel ezelötti) életszínvonalam alatt élt, konkrétan nem kapott forint hitelt. Semmilyet. “Túl kockázatos” ügyfelek voltak. Ezért – teljesen logikusan – maradt a kockázatos devizahitel nekik. (irónia ON)

Na, most ezt szívjuk, mindannyian!

U.i.: Ha bármi nem így zajlik a valóságban, kérlek írd le nyugodtan, legalább megtudom. A poszt megírásakor igyekeztem a legtöbb infót összeszedni a témáról – lehet benne távinformáció, nem kizárt, lásd pártatlan, objektív magyar média…

Kategóriák
Blog

Fogyókúrás ebédem

Fogyókúrán vagyok 2 és fél hete, vagyis pontosabban diétán. A kettő között azt gondolom, hogy fontos eltérések vannak. Egy fogyúkúra sokkal drámaibb (az esetek többségében), drasztikusabb de rövid távú történet. Egy diéta kíméletesebb, jobbára az étkezések minőségi összetételére fordított fokozottabb figyelmet jelenti.

Most, hogy leírtam ezeket a sorokat, most vált számomra is világossá, hogy inkább úgy fogalmazok, hogy életmód változáson dolgozom. No, ez meg megint azért egy új fogalom, mert ez abszolút hosszú távú és tartós változás érdekében történik, önsanyargatás nélkül.

Hosszúra sikeredett bevezető után jöjjön a lényeg, a mai ebédem. Hazaértem a munkából és úgy gondoltam, csinálok gyorsan valami finomat, egészségeset.

Bruschetta alaphoz hasonló “salátát” csináltam, 2db paradicsom, 3 levél bazsalikom (a kertből), 1 gerezd fokhagyma, só. A paradicsomot felkockáztam apró darabokra, majd kinyomtam a benne található vizet és összekevertem a bazsalikommal, fokhagymával. Megsóztam és egy kevés olíva olajat öntöttem rá.

Egy teljes kiőrlésű kiflit ketté vágtam, majd kicsit megpirítottam. A paradicsom mellé pedig (nem elírás, megfordítottam az arányt) olívaolajban eltett tonhalat ettem. A sóban eltett jobb lett volna, de azt nem szeretem annyira.

Az eredmény: magáért beszél. Finom volt, gyors volt, egészséges volt, jól is laktam. Egy almát még ráküldtem, mára ennyi. Talán még valami keveset (mondjuk még egy alma) eszek 21-22 óra magasságában.

Kategóriák
Blog

Japán a szökőár után fél évvel

Japán a szökőár után fél évvel

Megdöbbentő fotók az index válogatásában, az a véleményem, hogy gyorsan halad az újjáépítés. Szorgos japánok.

Kategóriák
Blog

#meetstrob és #3nappesten

Szerdán sikeresen lezajlott az első #meetstrob, igen első, mert biztos vagyok benne, hogy tartunk még ilyet. Már csak azért is, mert voltak páran akik nem tudtak eljönni illetve azért is, mert akik eljöttek, azokkal jó volt találkozni, én nagyon élveztem az egész estét!

Ezúton is köszi nektek! 😉

A szerdai napnak nem csak az esti #meetstrob volt a fő eseménye, mert délelőtt/kora délután találkoztam a Costa Cafféban @tothurral, majd @amby_hu-val (aki mostanság inkább már itt aktív).

Tothurral már egyszer találkoztam élőben (szintén Costában), akkor kicsit rohanós volt, most tudtunk hosszabban (2 és fél óra 🙂 ) beszélgetni. Egy kis politika, társadalmi kérdések, Apple kockulás, genetika, gyógyszeripar, evolúció…ezeket a témákat érintettük és még vagy 3 órán át tuduk volna az elméleteket “ütköztetni” 🙂

Amby_hu-val (Ambi) most találkoztam először és nagyon vártam már, mert az már twitteren is kiderült, hogy sok mindenről más a véleményünk, ami nem feltétlen jelent rosszat, sőt! Ambi, mivel élt külföldön, sok hasznos tanácsot, meglátást tudott adni nekem a külföldi élettel kapcsolatban. A beszélgetés során az is kiderült (ami számomra újdonság volt), hogy a dotdot.hu, hazai foursquare felhasználókat összegyűjtő közösségi olal tulajdonsa, kitalálója. Tényleg, te checkineltél ma már? Remélem Ambival is össze fogunk még futni a jövőben!

Este, az Anker Klubban tartottuk az eseményt, ahova @tothur foglalt nekem asztalt még korábban. Azt hiszem, nem az ő hibájából, de egy két betűt tévesztettek, és Norbert névre volt az asztal foglalva. 🙂

Anker Klub: biztosan a facebook oldalukon olvasott negatív kritikák miatt volt egy kis előítéletem a hellyel kapcsolatban, ami részben igazolódott is. A fiatal személyzet nem éppen az udvariasságáról volt híres, bár kedvesnek kedvesek voltak, de @matkovsky úr kérdésére, hogy “Cézár saláta szerű ételetek van?” a kissé flegma “Az van ami az étlapon van!” választ kapta. Nem vészes, de kissé modortalan.( A hely amúgy kissé füstös volt (többségben voltunk nemdohányzók), de ezúton is szeretném megköszönni Ambinak (@amby_hu) és Zsoltnak (@zsoltapagyi), hogy abszolút kultúráltan ők mindig félrevonultak dohányozni, holott bent is dohányozhattak volna. Toleranica és figyelmesség 5* )

Akik végül jelen voltak: @Ni0, @amby_hu, @creacommedia, @endysmyle, @matkovsky @zsoltapagyi és jómagam (@strob) 🙂

Mivel két igazolt távolmaradónk volt (@TheHedgehog és @ScotttHun), készültem egy kis poénnal, amiben @creacommedia kolléga a segítségemre volt az iPadjével:

Behind the scenes fotó @matkovsky úr jóvoltából:

Apropó @creacommedia: Laca esküvői marketinggel foglalkozik, hivatásos ceremóniamester. Nem véletlenül használom ezeket a hívószavakat, Laca konkrétan 2 órás standupot nyomott le személyi kultuszból! 🙂 Én nagyon élveztem, sőt újradefiniáltam az ego mértékegységét: 1 ego = 1 @creacommedia 😀

@EndySmyle kollégával is nagyon vártam már a találkozást, mert zeneileg már nagyon sokat eszmecseréltünk illetve ugyanazon formációnak (régi nevén zenekar) csináltunk különkülön remixet.

@zsoltapagyi urat is öröm volt megismerni, akinek ilyen twitter bio-ja van, rossz ember nem lehet: “Macet a pixelekhez, Canont a fotókhoz és PS3at a játékhoz használom. A tejfölt, tejföllel eszem a pálinkához meg kisérőnek kérek mégegyet.”

A végére hagytam – nem véletlenül – @matkovsky urat és @Ni0-t. Ők a USTREAM sztárjai, Ni0 vasalt már élőben Matkovsky úrnál, de sütöttek is már együtt. Így őket már szinte ismertem, Petivel pedig már többször is találkoztunk, jóhogy, hiszen iJoe-nál dolgozik,de még pár éve @krisztiannal @encsiivel karöltve már tartottunk egy mini #meetstrob-t 🙂

Borozgatás, sörözgetés, beszélgetés – jó volt na, köszönöm mégegyszer, hogy eljöttetek!

A képekért köszönet @matkovsky úrnak.

(Mivel kicsit bőlére eresztettem ezt a posztot, a #3nappesten témára egy külön posztot szentelek 🙂 )

Kategóriák
Blog

Reblog és adalék:http://hvg.hu/panorama/20110824_ciki_vagy_nem_a_fila_taskanetman:Neeeee! :DDD

Kategóriák
Blog

Twitter minitali avagy #meetstrob @ Anker

Egy hete jött az ötlet, hogy ha már úgy alakul, hogy több napot Pesten tudok tölteni, akkor hozzunk össze egy twitter talit azokkal (is), akikkel még sosem találkoztam IRL.

A twitteren gyorsan jöttek is a feltartott kezek ( o/ ), a mai létszámellenőrzés eredményét pedig ebben a bejegyzésben foglalom össze.

Helyszín: Anker Klub, Budapest, Anker köz 1-3.

Időpont: 2011.09.07., 20:00 CET

Aki a poszt megírásáig jelezte, hogy jön (össze-vissza,nincs logikai sorrend) :

@tothur

@EndySmyle

@Ni0

@TheHedgehog

@amby_hu

@tepi77 (kétesélyes)

@zsoltapagyi

@longhand (kétesélyes)

@matkovsky

@creacommedia

Aki még nem válaszolt, de ígérte korábban, hogy jön:

@kodmon

@suexID

Ha valakit kihagytam, sikítson!

Kategóriák
Blog

Magyar termék – vagy mégse?

A mai TESCO-s bevásárlás során egy számomra ugyan ismert, de még mindig felháborító dolgot vettem észre. A fokhagymák között válogattunk, mikor megláttuk az amúgy szimpatikus csomagolást, amiben már gerezdekben van a fokhagyma. Mivel jártam már úgy, hogy magyar cég által importált/csomagolt KÍNAI (a makói gazdák meg mennek tönkre!!!) ízetlen, hamar elrohadó, silány minőségű fokhagymát sikerült vennem, mielőtt a kosárba került a termék, megnéztem jobban.

A mellékelt fotón jól látszik, hogy ahogyan korábban engem is, úgy most a TESCO polcfeltöltőjét is sikerült megtévesztenie a címkének, mely szerint, ugyan magyar cég aknázza alá a makói hagymatermelők hírnevét, megélhetését, maga a hálóban található termék származási helyének Kína van megjelölve. Egy kis figyelmetlenség plusz a rosszul kihelyezett MAGYAR TERMÉK felirat és máris landol a kosárban az olcsó kínai fokhagyma.

A történet több etikai,gazdasági kérdést is felvet (pl. a kínai importot még csak be sem kellene engedni, mint ahogy be kell az EU-s terméket…), de ezeket nem akarom kibontani.

Mint ahogyan abba sem akarok mélyen belemenni, hogy vajon egy kínai zöldségforgalmazó (és/vagy importőr) véletlenül miért pont makói székhellyel bír…

Mindenki vonja le a tanulságot és tényleg, vásároljon MAGYAR terméket, de előtte nézd meg, hogy tényleg MAGYARORSZÁGRÓL származik-e.

Kategóriák
Blog

Női praktikák

A NŐK – igen, nagybetűvel és általánosítva – eszement dolgokra képesek, főleg ha a praktikák terét nézzük. És ezt most abszolúte jó értelemben írom.

Talán pont emiatt az elszántság miatt, a praktikák között akad rengeteg tényleg hasznos és megfontolandó.

Egy hete betegeskedem, nátha, meg ilyenek és fújom az orrom rendesen. Barátnőm tanácsolta, hogy fogjam a Labellóm és az ujjammal kenjek belőle egy kis darabot az orrom köré, hogy megelőzzem a zsebkendő és a sok orrfújás okozta bőrsérülést.

Kicsit szkeptikusan fogadtam, bár belegondolva semmi extra nincsen benne, kipróbáltam. Tökéletesen bevált, mind megelőzés, mind pedig kezelés szempontból! Igazából bármilyen zsíros krém megtenné, de ami miatt mégis okos női praktika kategóriába tettem a tanácsot az az a tény, hogy míg egy krémet nem nagyon hurcolászik magával az ember (főleg nem mi, férfiak), addig egy Labello jó eséllyel elfér a táskában, kocsiban, zsebben.

Stílusosan a kb. 3 éve vásárolt és még csak 1 cm-t elhasznált Labello for men volt a segítségemre. 🙂

Labello for men