Napi zene 6. – attilagyongyosi

Napi zene 6. – attilagyongyosi

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

A mai ajánlót @attilagyongyosi nehezen szülte meg. Annyi jó zenét ismer, hogy nehéz volt választania. Bíztattam, hogy következő héten úgyis tud egy másikat ajánlani, szóval ne gondolkozzon sokat. Megérte azonban várni rá! Nem ismertem ezt a zenét, de amint meghallottam, egyből megvolt az instant libabőr. Kell ennél több?

Valamikor 2005-ben került hozzám egy ’99-es Paul Oakenfold mix, ami Ibizán, a Space nevű elit klubban lett felvéve. Az első percétől az utolsóig arany, Oakie olyan zenéket kevert annak idején, hogy nem élt igazán, aki nem hallott tőle abból az időből valamit. A mix közepe táján robban be a Brainchild ‘Symmetry C’-je Stuart ‘Lange’ Langelaan breakbeat változatában, megtörve a 4×4-es ütemet.

A kislemez szintén ’99-ben jelent meg és igazi ezredfordulós elektronikus gyönyör. Emlékszem 2006 szeptemberében megadta magát a monitorom, így gép nélkül maradtam, viszont bátyám nálam hagyott DVD lejátszója segítségével a zenehallgatás intézményének tudtam hódolni. Minden reggel úgy indult a napom, hogy ezt a dalt csutkára húzva szórtam az éterbe. Fogyasztását máshogy nem is ajánlanám, gagyi hangszórókon hozzá se kezdjetek, bő méllyel, kellő hangerővel tessék. Bár én nem vezetek, de szerintem autóban, utazás közben marha jó lehet.

Ami miatt még emlékezetes számomra ez a dal, az az, hogy nagyon sokáig nem tudtam a címét. Tracklistlám a mixhez nem volt és neten sem találtam, így ‘vakon’ és búsan imádtam. Lange tíz év professzionális produceri munka után kiadta debütáló albumát frappáns ‘Better Late Than Never’ címmel és rajta volt. Amikor először csendült fel az albumról, azt hittem hátraesek a székben. Ismeritek azt az érzést.