Heti Zene S02E08

Heti Zene S02E08

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Ismét felszállt a Heti Zene hajójára @zencsaj, aki az N’Sync Robbie Williamsétől hozott egy dalt. Ezt a jelzőt én akasztottam rá, mert a ’90-es évek fiú bandáiból általában mindig 1-1 tag csinált a későbbiekben kiemelkedőbb szólókarriert. Az N’Sync esetében szerintem ő az, aki ezt megtette. Különösebben nem szerettem, azonban remek átváltozásokra képes az úriember, Justin Timberlake. Jómagam egyik kedvence a Cry Me A River Bill Hamel remixe, ami Paul Oakenfold Great Wall című mixalbumán kapott helyet.

@zencsaj: Szeretném megismertetni zeneértő közönségeddel a mai díszpop brilliáns mintájaként Justin Timberlake – Take back the night című dalát, amely tökéletesen egyesíti mindazt, amitől valami sláger lesz: kicsi Jacko-utánérzés (oké, sok), fülbemászó dallam, “mégmindignincsvége, denembaj”-érzés, felhőtlenség, és az egész mögött egy óriási matek! Jó bulizást!

Már nem először kapok @ni0-tól ajánlást a One Direction zenekartól. Így karácsony közeledtével egy kis könnyed, érzelgős klipp. Ja, és tényleg érezni a Mumford and Sons hatását :)

@ni0: Ennek a dalnak az érdekessége, hogy a Mumford and sons is közreműködött benne. Hogy potosan melyik részének zeneszerzésében, azt sajnos nem tudom.
Szerintem egyébként ebben a dalban a klip az igazán zseniális. Az egész dal mondanivalóját remekül visszaadja és a szereplők valóban családtagok, nem statiszták, amitől az egész őszintébbnek hat számomra 8-).

Erre a hétre @masnisgyilkos olyan zenét hozott, amivel nekem eléggé hektikus a viszonyom…mikor “élő” sláger volt, iszonyatosan utáltam (úgy en bloc a ’80-as évek zenéjét nem csípem), viszont főiskolás kvázi retro bulik elengedhetetlen kelléke volt a Soft Cell – Tainted Love. Ma már azt mondom, hogy alapmű, az általános zenei műveltség egyik alappillére.

@masnisgyilkos: Nemrég kezdtem bele a Doctor Who nézésébe, a sorozat a második résszel vett meg, amikoris Christopher Eccleston fülig érő szájjal “denszel” erre a számra. Kerestem youtubeon a vonatkozó részt, nem találtam – képzeljétek hozzá.

Miután elküldte az e heti zenét @andan81, twitteren azért még hozzáfűzött valamit: “küldtem #hetizene -t :) majd hallgasd meg, nálam ezután rezeg a léc a Dosem – Beach Kisses alatt ;)” És tényleg!

@andan81: Egy nagyon friss deep muzsikát hoztam nektek a héten. Bevallom nekem most nagyon nagy kedvencem lett, hihetetlenül igényesen komponált darabról van szó. Magáról az előadóról sokmindent nem találtam, nem is hallottam még tőle semmit, de ezek után nagyobb figyelmet fordítok a Vaal néven futó producerre.

 

Az van, hogy utálom a dubstep stílust. De ha így folytatja @ddq, a végén még találkozok olyan darabokkal, amik kicsit közelebb hozzák hozzám ezt a tőlem idegen stílust. Zseniális klipp!

@ddq: Az úgy történt, hogy nem zenét hanem fényvezérlésekkel kapcsolatos oldalakat bújtam valamikor az év elején amikor belefutottam a mai ajánlatomba, így az elsődleges szempont nem is a zene volt, hanem a látvány. Mindkettő odab*sz, a kettő közösen meg nagyon….

Majd amikor végetért a videó, kezdtem el utánanézni, hogy mi szólt alatta és így ismertem meg Patric Rezat  (meg az M83at is, de ez lényegtelen) akinek azóta lett egy EP-je, hasonló massziv darabokkal, amit szintén csak ajánlani tudok.

És akkor jöjjön 3 ajánlás tőlem.

Az első zene tőlem talán kicsit szokatlan lesz, bár bőven akad elektronikus elem benne. Az angol Alt-J nevű indie rock formáció dalára a Google Musicban találtam rá, bedobta az ajánlott zenék közé. A dalban egyből megtetszett a már-már ír népzenei dallamvezetés és az iszonyat karakteres basszus, egy jó kis fűrészfog minta. Aztán rákerestem a klippre, és egyből megfogott Montevideo, és a lány mosolya! :) Igazi “feelgood” video!

A második az egyik izlandi kedvenc zenekarom a Sísý Ey egy még ki nem adott darabja, a Second Thought. Róluk már született egy sikeres bejegyzés még a Napi Zenében, és a dalnak van egy még le nem játszott előélete. Mikor felvettem velük a kapcsolatot, jeleztem, hogy ebből az új dalból szívesen csinálnék egy remixet. Egyből nyitottan reagáltak (hogyan másképp, hisz’ skandinávok!), nagyon jó fejek voltak.

A folyamat azonban elakadt, de még nincs veszve – időközben eléggé szépen befutottak és végigfesztiválozták az évet.

Az utolsó ajánlásom pedig egy lazább muzsika, amit szintén a Google Music dobott ki. Alex Niggemann egy berlini fiatalember, aki house és techno vonalon alkot. A Lovers című dalból Andre Lodemann, szintén berlini művész készített egy remixet.