Spórolj okosan!

Avagy a veszteségkerülés kiiktatása 

február 13, 2013

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Tegnap láthattál egy felvételt, amin Shlomo Benartzi beszélt többek között a veszteségkerülésről is. 

Miről szól ez? Kísérletben majmok két csoportját vizsgálták. Az egyik csoportnak adtak egy almát, akik ettől boldogok voltak. A másik csoportnak két almát adtak, majd elvettek tőlük egyet, akik ettől rettentő idegesek lettek. Egy almája maradt mindkét majom csoportnak, mégis, akiknek kettőből maradt egy almájuk, azok idegesek, feszültek lettek. Ugyanez igaz ránk emberekre és a megtakarításaink kezelésére: veszteségként éljük meg.

A veszteségkerülés kiiktatása

A majmok analógiájára, amikor megkapod a fizetésedet és abból utólag elveszel összegeket (megtakarítás címszóval), akkor bár tudod, hogy miért, milyen cél érdekében teszed ezt, mégis egy negatív élményként fogod megélni. Persze nem vagyunk egyformák, vannak kivételek, a nagy többségre azonban ez igaz. És ki szereti a negatív élményeket? Senki.

Ezért a legtöbb ember, habár megtehetné, inkább nem takarít meg (a módszer szempontjából tekintsünk el azoktól, akik sajnos egyáltalán nem tudnak megtakarítást eszközölni).

Akkor mégis hogyan célszerű megtakarítani?

Tervezz, előre számolj a a költségekkel és azt tekintsd “költőpénznek”, ami ezek után megmaradt.

Virtuális költés YNAB módra

A YNAB egyik alaptörvénye pont ezt a viselkedést segít elsajátítani. Akár egész évre előre elkészítheted a költségvetésedet, amibe előre, egy jövőbeni időpontra írod be például a megtakarításodat. Korábban írtam már a költségvetés készítéséről, annak fontosságáról. Ha előre költöd a pénzed, előre “elszenveded a veszteséget”, amikor megkapod a fizetésed, akkor nem a bankszámlád egyenlegét fogod nézni, hanem a költségvetésed költséghelyeit. Hol tudsz emelni, azaz többet költeni, hol kell esetleg szűkebbre húzni a nadrágszíjat.

Bevallom, nem túl helyes módon, amikor kevesebbet kerestem, nem csak a költéseimen faragtam, hanem a megtakarításokat nulláztam ki. Ezt nem ajánlom. Inkább költs kevesebbet, de a megtakarításod legyen relative állandó és következetes összeg.

Ez a módszer nem csak megtakarításokra jó, hanem például nagyobb összegű vásárlások esetén is használható. Retorikai eszköznek tűnhet, hogy a spórolást a várható költségek szétdarabolásával helyettesítem, de hidd el nem csak az.

Bűntudat nélküli pénzköltés

Akarsz venni egy új telefont (ez most épp rám is igaz). Nem most azonnal, kb. 6 hónap múlva. A YNAB használatával egyszerűen ezt úgy teheted meg (de erre a célra akár egy sima excel tábla is megfelel), hogy az árát 6 egyenlő részre osztod, kvázi magadnak “hitelezel”. Ez a módszernek csak az egyik fele. Bizonyára neked is ismerős az érzés, mikor megveszel valamit, amire régóta vágytál, majd a kezdeti öröm után elkezd járni az agyad: biztosan megengedhetem ezt magamnak? Nem költöttem túl magam? Más is vehettem volna a pénzen!

Én sokszor éreztem ezt, de mióta használom az alkalmazást és a megtakarításnak ezt a formáját, azóta két dolgot figyeltem meg.

  1. Mivel hetente tartok egy költségvetés áttekintést, volt már rá példa, hogy időközben rájöttem, nincs is nekem szükségem arra, amire elkezdtem gyűjteni. Gyorsan ment is az össze a normál (cél nélküli) megtakarítások közé.
  2. Habár egyszerre fizetem ki a nagyobb összeget az adott tárgyért/szolgáltatásért, mivel hónapról hónapra be volt tervezve a költségvetésbe, ez az egyszerre kiadott összeg a tárgyhavi költéseimet nem befolyásolja jelentősen, hiszen a költségvetésben, mint várható költés már 6 hónapja ott gyűlik. Ebből adódik az is, hogy eltűnik a vásárlás utáni rossz érzés, hiszen tudom: gyűjtöttem rá, megérdemlem!

Végezetül, visszakanyarodva a megtakarításokhoz, szintén egy korábbi bejegyzésre utalok vissza, amiben Warren Buffet tanácsait fordítottam le. Ezek közül az egyik idevágó legyen a bejegyzés zárszava.

Ne azt tedd félre, ami megmaradt a költéseid után, hanem azt költsd el, ami megmaradt a megtakarításaid után.