Pénzmenedzselés a gyakorlatban

Pénzmenedzselés a gyakorlatban

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Már a múltkori YNAB-ről szóló bejegyzésemben is felmerült, hogy írok egy külön cikket arról, hogy én miként használom a You Need A Budget fiozófiát és magát az alkalmazást. Aztán hallgattam a háztáji geek podcast legújabb epizódját, ahol a YNAB-ről és a cikkemről beszélgetett @wyctim és @csigez, így eldöntöttem: ma mindenképp megírom ezt a cikket.

@csigez: Valahol nem hülyeség ez a monitorozás, azért a mai világban csak nem árt tudni, hogy hova adjuk ki a forintokat.

@wyctim: Hát nem tudom, szerintem amúgy sem árt. Tehát mondom, nekem ez ilyen személyes problémám, hogy ugye nem tudom, hogy hova megy a pénz, meg, hogy hova fog menni a pénz, úgyhogy én ezt így látni akarom!

A bejegyzésben említett szabályok és a YNAB filozófia megértése miatt feltétlenül ajánlom, hogy olvasd el a korábbi bejegyzésemet a témában.

A kezdetek

Az egész pénzmenedzselés kérdés nálam akkor kezdődött, mikor munkát váltottam és jóval többet kerestem, mint korábban. Az első 1-2 hónap önfeledt (vagyis inkább gondmentesebb) költekezése után gyorsan felmerült bennem az igény, hogy jó lenne látni, mire és mennyi pénz megy el. Ha már többet keresek, mint amit egyébként elköltenék (józan ítélőképességem megmaradt), akkor azt a plusszt el kellene osztani valamire, ami hasznos, jövőbe mutató, nem pedig felélni.

Persze az is táplálta a pénzmenedzselés iránti vágyamat, hogy a válásom kapcsán esedékes volt egy nagyobb összegű kifizetés és szintén a válás miatt a lakáshitelem törlesztése is drasztikusan várható volt, hogy megváltozik (ennek a levét mostanában fogom meginnni).

Miután sorra csalódtam az általam kipróbált alkalmazásokban, megvásároltam az elsőre leginkább a filozófiája miatt szimpatikus YNAB alkalmazást.

A pénz beszél

Indulásként azt csináltam, hogy minden pénzzel kapcsolatos dolgot összeszedtem. Értem ezalatt az összes banknál vezetett számlámat, készpénzt, étkezési jegyet és a megtakarításaim is. Mindent beírtam, még akkor is, ha nincs rajtuk pénzmozgás. Azt akarom, hogy a pénz beszéljen hozzám, tudjam hol és milyen mozgás van. Kontroll kell!

A kategóriák, alkategóriák összeírása nem egy egyszerű feladat és igazán jól csak az idővel alakul ki. Ez folyamatosan változik, összevonsz, szétosztasz kategóriákat, erre nincs igazi recept, ezt majd úgyis te érzed, hogy mire van szükséged. Én is többször változtattam már rajtuk, kiindulásnak azt tudom javasolni, hogy ülj le és gondold át, mikre szoktál költeni. A tervezés fontos.

Nem fog minden eszedbe jutni, de ne aggódj: használat közben úgyis kiderül, hogy szükség van egy újabb kategóriára. Ez persze kicsit megnehezíti a tervezés kérdését, de ahogy a korábbi bejegyzésben is olvashattad, mivel semmi nincs kőbe vésve, az alkalmazással dinamikusan tudod a költségvetést is alakítani.

Példa: megcsinálod az Étel-Ital kategóriát, amibe kezdetben csak a élelmiszer jellegű kereskedelmi egységekben (aka bolt) történő vásárlásaidat rögzíted. Van egy, vagy több jó vagy rossz szokásod: édesség, dohányzás, kóla, kávé, alkohol bármi. Egy idő után nem csak az kezd el majd érdekelni, hogy mennyit költesz bevásárlásra, hanem kicsit szofisztikáltabb kimutatásra vagy kíváncsi. Például, hogy mennyit költesz kávéra egy hónapban. Én ezért szoktam külön venni a bevásárlásból a kávéra költött összeget, csakúgy mint a reggelire, ebédre, rendelésre költött összegeket. A módszer az, hogy (bár van iPhone alkalmazásom, de nem szeretem) elrakom a számlákat és mikor beviszem a YNAB alkalmazásba a kiadást, akkor a végösszegből levonom az ilyen külön alkategóriára szánt összegeket. Magyarul máshova költségelem el.

Ez nekem azért is jó, mert jobban látom, hogy ha szükség van rá, akkor hol tudok beavatkozni a kiadásaimba, min kell változtatni.

Kell egy költségvetés

Ha megvannak a számláid, kategóriáid, alkategóriáid, akkor el tudod kezdeni megcsinálni a költségvetést, alkalmazni tudod az első szabályt: “Költsd el minden pénzed”. Amikor elkezdtem, fogalmam sem volt – talán nagyságrendileg sejtettem -, hogy melyik “költséghelyre” mennyit költök. Nem tudtam, hogy egy adott hónapban mennyi ételt vásárolok, mennyit költök az iTunes AppStore-ban, mennyi benzint eszik meg Walter, mennyi pénzt költök magamra (ruhák, cipők, testápolás, sport) vagy, hogy egyáltalán: mennyi pénzem marad meg a hónap végén, amit akár le is köthetek megtakarításként.

Ahhoz, hogy költségvetést tudj készíteni, meg kell adnod a számláidhoz a kiindulási összeget, hogy mennyi pénzed van most. Persze nem kötelező mindent, ha például van félretett pénzed, nem kell feltétlenül belevenned az új költségvetésbe. Az se zavarjon, ha hó közepén vagy, a rendszernek amúgy is kell 2-3 hónap a meglátásom szerint, hogy működni kezdjen.

Példa: Az autózás drága mulatság, jó nyomon követni, hogy mennyi pénz megy el rá. Nagyjából tudom, hogy mennyit autózok egy hónapban (munkába járás), így beköltségelek egy összeget, amit benzinre szánok (illetve tudok szánni). Nálam ez májusra 35.000.- ft, amiből látszik, hogy már elköltöttem 22.570.- forintot. Beköltségeltem 5.000.- forintot szerelési díjra és 10.000.- forintot alkatrészre. Ez már egy haladó szint, a második szabály alkalmazása. Mivel Walter nem mai darab, bár nagyon jó állapotban van, bármi megtörténhet vele. Előre gondolkodom és költségelek, virtuálisan “elköltök” rá minden hónapban 5-10 ezer forintot. A Category balance oszlopban láthatod, hogy így apránként összejön egy szép összeg, ami a valósában a bankszámlámon csücsül, kvázi megtakarítás, de ha beüt a baj, akkor minden komolyabb gond és megerőltetés nélkül hozzá tudok nyúlni ehhez az összeghez, hiszen ez erre lett félrerakva, dedikált célja van.

Ha ezt már lassan másfél éve csinálom, akkor hogyhogy csak ennyi összeg gyűlt össze?

Időközben költöttem is belőle – volt pár apróbb meghibásodás -, illetve a hármas szabályt alkalmazva átcsoportosítottam kategóriákon belül pénzeket, mikor nem kerestem jól és másképp nem jöttem volna ki a hónap végére.

Látod, hogy a Hivatalos költség kategóriában van még 6.300.- forint. Ez most konkrétan a súlyadó második félévi összege. A januári hónapomat sikerült úgy zárnom, hogy már akkor el tudtam költségelni az egész éves súlyadót, így az első félév befizetése után még ott maradt a második félévi. Így majd július (szeptember?) magasságában, mikor esedékes lesz a befizetés, nem kell stresszelnem, hogy miből fogom ezt megtenni, hiszen a júliusi költségvetésemben ez a tétel már nem fog szerepelni, már korábban megkerestem rá az összeget.

A következő havi költségvetést teljesen random módon, szabadon csinálom, amikor éppen szükségességét érzem, de legkésőbb minden hónap első napjaiban. A Things alkalmazásban beállítottam egy ismétlődő todo-t, minden héten tartok egy költségvetés átvizsgálást, egyfajta finomhangolást. Ilyenkor átnézem, hogyan állnak a kategóriáim, látszik-e már esetleg valami túlköltés, kell-e valahol faragnom a költségvetésből, vissza kell-e fognom magam a költekezés terén vagy se.

Nyílván, az első pár hónapban fog kialakulni az számodra is, hogy mire mennyit célszerű költségelni. Ne félj attól, ha hónap közben módosítanod kell az elköltségelt összegen. Ha megfogadsz egy tanácsot, azt javaslom, hogy engedd meg magadnak, hogy adott kategóriában túlköltésed legyen. Ha a költségvetés finomítgatását úgy értelmezed, hogy mindig tekersz kicsit az értékeken, hogy szép legyen az egész, ne legyen túlköltés, beleférj az összeghatárokba, akkor csak becsapod magad. A YNAB szépen pirossal jelzi neked, hogy hol költöttél túl sokat és ez számodra értékes információ!

Azt kell csak eldöntened józanul, hogy ez rossz tervezés vagy tényleges túlköltés miatt van. Hidd el, belejössz, csak tényleg: ne csapd be magad!

Kedvezményezettek kezelése

Ahogy a kategóriákat, úgy azokat a helyeket, személyeket is igyekszem pontosan vezetni, ahol/akiknek fizetek valamiért. Ez egy-egy kimutatást tud megkönnyíteni és jobban nyomonkövethető a pénz útja. A bevásárlásnál például megkülönböztetem a nagyobb multikat (Spar, Tesco, Aldi, Lidl, Auchan), de a kis magán boltok már egy kalap alatt Bolt néven futnak.

A kedvezményezettek (Payee a programban) kezelése azért is jó még, mert a YNAB alkalmazás megjegyzi az adott kedvezményezetthez tartozó kvázi vásárlási szokásainkat. Mivel az internet és sat tv előfizetésem összege állandó, elég csak a dátum utáni első mezőbe beírnom, hogy T-home és máris kapom a kiadás mezőbe automatikusan a rendszeres havi összeget, amit a korábbi bevitelből jegyzett meg az alkalmazás. Ez gyorsít a bevitelen.

A kedvezményezetteknek még akkor tudod hasznát venni, mikor valami probléma van és utána kell nézni például, hogy megtörtént-e a befizetést, elkönyvelted-e az összeget. Ezzel akár el tudod azt is kerülni a heti finomhangolások során, hogy egy számlád kifizetetlen maradjon. A keresés mezőkbe elegendő beírni a kedvezményezett nevét (vagy akár a kategóriát) és máris az összes hozzá köthető költségedet látod, minden zajt kiszűrve.

A bevételek kezelése

A bevételeknek alapvetően két kategóriája van: Available this month (ebben a hónapban rendelkezésre álló) és Available next month (következő hónapban rendelkezésre álló). Ezek kiválasztásával azt tudjuk megadni, hogy az éppen elkönyvelni szánt bevételt melyik pénzügyi hónapban szeretnénk felhasználni. Ha az aktuális hónapban, akkor értelem szerűen a this month a barátunk, míg ha a következő hónapban, akkor a next month.

Példa: a négyes szabályhoz vezető út eléggé rögös, de nem elérhetetlen. Ha annyi pénzt tudtál megtakarítani, hogy egy havi kiadásaidat gond nélkül tudod fedezni, akkor minden hónapban megkeresett összeg a következő havi büdzsébe fog menni, azaz akkor áll a rendelkezésedre.

De addig fel lehet ezt úgy is fogni, mint egy azonnali (cd írós hasonlattal élve on-the-fly) takarékoskodást. Elmagyarázom.

Ha olyan munkád van, ahol minden hónapban ugyanannyi fizetést kapsz, rendszeresen, akkor ezt a megoldást kevésbbé tudod alkalmazni. Ha olyan helyen dolgozol, ahol van prémium vagy teljesítményarányos bérezés, vagy több helyről van bevételed, akkor már neked szólnak a következő sorok.

Miután elkészítetted a költségvetésedet, kialakult egy összeg, hogy adott hónapban mennyi pénzre van szükséged, hogy megvalósítsd (kifizesd) azokat a dolgokat, amiket szeretnél. Jönnek a bevételek, melyeket először az Available this month címkével jelölsz, majd szerencsés esetben eléred azt, hogy megkerested az adott hónapra szükséges pénzt, de még számítasz bevételre, ami realizálódik is. Ilyenkor két dolgot tehetsz: elkönyveled az aktuális hónapra és jókora tartalékkal nyitod a következő hónapot (ezt egyébként jelzi is a YNAB buffer néven), vagy előre gondolkodsz és elkönyveled következő hónapra (Available next month). Ez igazából csak formalitás, mert a végeredmény az, hogy a következő hónapot kedvezőbb pozícióból nyitod. Spórolásra viszont azért ad lehetőséget, mert nem lesz ott kísértésként az aktuális hónapban mint többlet, elköltségelhető összeg (Available to budget), hanem a következő hónapodban elköltségelhető összegként szerepel majd. Érthető? Ha nem, nyugodtan kérdezz!

Nyáron, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy el tudtam menni egy egész hónap szabadságra. Igen, de ha nem dolgozol, bevételed sincsen. Ezért a júniusi és júliusi büdzsémet úgy alakítottam, hogy egy szint után már be tudtam állítani, hogy a bevételek a következő hónapra kerüljenek át. Így úgy kezdtem az augusztust és a szabadságot, hogy megvolt az arra a hónapra szükséges pénz, úgy, hogy júliusban kapott pénzeket Income Available next month, azaz a következő hónapban rendelkezésre állónak jelöltem meg. Már júliusban a kezemben volt, de nem engedtem meg a költségvetésemnek, hogy úgy tekintsen rá, mint júliusban elkölthető összegre.

Jól látod, hogy ez kicsit játéknak tűnik a szavakkal, de hidd el, hogy a YNAB filozófiát és alkalmazást használva ezek értelmet nyernek és segítenek a pénzügyeid kezelésében.

Kiadások kezelése

Azt láthatod, hogy a YNAB nem egy szimpla kiadás/bevétel rögzítő alkalmazás, annál sokkal több. A kiadások kezelése, rögzítése azonban létfontosságú a rendszer sikerének érdekében.

Felmerül a logikus kérdés: mit rögzítsek? A válasz rém egyszerű: mindent!

Illetve tudok egy megengedő tanácsot is adni. Csinálj egy kategóriát, ami arról szól, hogy adsz magadnak pénzt, amit bármire elkölthetsz, bűntudat nélkül. Kvázi zsebpénz. Ebben az esetben az ebből a büdzséből történő költéseidet nem kell rögzíteni, csak egyszer, mondjuk hó végén, hogy elköltötted az egészet. Ez segíthet abban is, hogy ne legyél túl garasos, ne akarj túlzottan a büdzséhez ragaszkodni. Mert hidd el nekem, a YNAB filozófia használata után eleint fogsz, nagyon is! :)

Volt egy rövid, fájdalmas időszak, mikor iPhone nélkül voltam. Ekkor szoktam át szinte teljesen arra, hogy a YNAB mobil alkalmazás használata helyett inkább gyűjtöm a számlákat, blokkokat és mikor gépközelbe kerülök, akkor írom be a kiadásokat. Ebben persze közrejátszott az is, hogy az iPhone az utóbbi években eléggé belassult. Ha már iPhone verzió: az alkalmazás tud olyat, hogy a gps koordinátákat rögzíti az adott kedvezményezetthez. Épp a Sparban vagyok, még a parkolóban beírom a kiadásomat. Ilyenkor az iPhone gps adatai alapján a YNAB eltárolja a helyzetemet és hozzácsatolja a Spar kedvezményezetthez. Legközelebb, mikor ott járok és megnyitom az alkalmazást, már automatikusan feldobja a lehetőséget, hogy a Sparhoz írjak be költséget. Hasznos tud lenni, bár egy Westendben pont nem jó semmire sem.

Tehát számlák. Amint korábban már említettem, mindent beírok, van, hogy ami egy számlán van azt én még tovább bontom kategóriákra. Példának említettem már a kávé vagy reggeli és ebéd kiadásokat, de hölgyek és agglegények vezethetik akár élelmiszertől elkülönítve a mosópor és öblítő kiadásokat.

Túlköltés

Gyakran megesik velem is, hogy túlköltök. Leggyakrabban ez szerencsére amiatt történik meg, hogy túl szigorú költségvetést készítek, de volt már olyan is, hogy rosszul terveztem. Főként a bolti kiadások és benzin esetében esek ebbe a hibába.

A túlköltéseket a YNAB kétféleképpen kezeli. Az egyik megoldás az alapbeállítás, mikor a túlköltést levonja a következő havi tartalékból (buffer).

Apropó tartalék. A YNAB tartaléknak hívja azt az összeget, ami egy hónapban a (bevételek)-[(kiadások)+(be nem költségelt összeg)] képlet eredményeként kijön. Ezt minden hónap végén átdobja a következő hónapra, ahol ez az összeg a nyitó egyenleg.

Ez a metódus azért jó, mert attól, hogy egy-egy költséghelyen esetleg túlköltöttél, attól még az össz havi költségvetésed egyben maradhat, mivel kompenzálja mondjuk egy plusz bevétel, vagy szimplán nem költségeltél el minden rendelkezésre álló bevételt, így a tartalékból le lehet vonni a túlköltést.

A másik, kevésbbé javasolt megoldás az, amit a fenti képen is látsz. A túlköltés összegét nem az egész, következő havi költségvetésből vonja le a rendszer, hanem csak a túlköltött kategória következő havi értékéből. Ez kicsit statikussá teszi a rendszert, de vannak esetek, mikor hasznos lehet. A fenti képnél maradva, egy kicsivel többet tankoltam Walterba, mint kellett volna, de tudtam, hogy következő hónapban nem fogom annyit használni, ezért a következő havi szintén 20.000.- forintos költségből a túlköltést levonva is bőven tudtam teljesíteni a kategória limitjét. Azonban az is látszik, hogy mivel csak 2.262.- forinttal költöttem túl az adott hónapban, de a kummulált túlköltésem már 5.914.- forint, azaz ez nem az első alkalom volt már. A túlköltésektől nem szabad félni olyna értelemben, hogy fontos információt hordoznak számunkra. Nem jó megoldás az, ha rendszeresen kozmetikázzuk a költségvetést, nem javaslom.

A fenti példánál maradva, ahelyett, hogy több pénzt költségeltem volna utólag el, hagytam a benzinre szánt összeget az eredetiben, mert így látom, hogy a tervezettnél jóval többet költöttem. Amire lehet magyarázat és nem várható, hogy ez állandósul. Ha több hónapon keresztül túlköltöd az adott költséghelyedet, akkor azonban érdemes átgondolni, hogy megemeled a rá szánt keretet, vagy változtatsz a szokásaidon és kevesebbet költesz.

Így kezd el működni a filozófia, a pénzmenedzsment, ha levonod a megfelelő konzekvenciákat.

Számlák közötti pénzmozgás

Mivel a YNAB tud kezelni több féle számlát, ezért szükséges a számlák közti pénzmozgásokat is rögzíteni. Készpénzben kaptam meg a fizetésem, de betettem a bankba. Logikus, hogy ilyenkor a kiadások/bevételek rögzítésére szolgáló ablakban be kell írnod, hogy az egyik számlán kiadásod, míg a másikon bevételed keletkezett. Ez a valóságban azért nem ilyen bonyolult, mivel meg tudod adni, hogy két számla közötti transzferről van szó, és a YNAB automatikusan bevételként tűnteti fel a fogadó számlán a másik számla “kiadását”. Egyszerű.

Én minden ilyen mozgást rögzítek, még a bankon belüleket is.

Cleared balance vs. uncleared balance

Nehéz ezt a részt lefordítanom, de eszembe jutott egy jó hasonlat. A YNAB úgy kezeli a kiadásokat, mint a bankok a bankkártyás vásárlást. Először csak zárolják az összeget, majd mikor jelentkezik érte a tulajdonos (pl. boltban történő kártyás vásárlásról beszélek most), akkor könyvelik csak véglegesen el.

A YNAB esetében is minden kiadás először az uncleared státuszt veszi fel, majd miután átnézted a kiadásokat és mindent jóváhagysz, akkor kerül jóváhagyhatod, átrakod clearedre.

Készpénzes fizetésnél ennek nincs jelentősége, de pont az említett kártyás fizetések vagy utalások esetén van. Ahogy bank, úgy te is tudod zárolni kvázi az összeget és csak a tényleges levonáskor könyveled be véglegesen. Sok gyakorlati jelentőségét azonban én nem látom ennek. Talán úgy lehetne használni, mint egy pénzügyi todo lista. Ülsz a gép előtt, az utalásaid intézed. Először beírod a YNAB-be, hogy miket kell elutalnod, majd egyenként csinálod az utalásokat. Amit elutaltál, azt “kipipálod”, azaz cleared státuszra teszed. Így látod, hogy mi maradt még ki. Hmm, talán erre jó, bár én inkább azt szeretem már csak beírni, ami már megtörtént, levonásra, elköltésre került.

Automatizált költségek

Időt spórolhatsz meg azzal, hogy állandó költségeid beírását automatizálod. Erre lehetőséget ad az alkalmazás, minden egyes számlához. Én a számlavezetési díjakhoz szoktam használni, bekerül a regiszterbe és már csak jóvá kell hagynom.

Összegzés

Még órákon át tudnék beszélni róla, hogy mit hogyan csinálok, éppen ezért tervezem, hogy tartunk majd erről egy Google hangoutot. Ahogyan írtam már többször is, nekem segít a YNAB alkalmazás és a mögötte rejlő filozófia egyfelől spórolni, másfelől pedig előre tervezni.

Jobban átlátom, hogy mire van és mire nincs lehetőségem. Mivel tisztában vagyok a pénzügyi helyzetemmel, ha van egy új célom, könnyebben el tudom érni. Ha váratlan költségem keletkezik, azt jobban tudom kezelni, mert a módszernek köszönhetően sikerült tartalékot gyűjtenem. Igaz, ennek a tartaléknak megvan a maga helye, kategóriája: ha valamit venni akarok, azt a vásárlás pillanatában nem valaminek a rovására, lesz ami lesz alapon teszem, hiszen akár több hónappal előtte már előkészítettem a keretet rá.

Születésnap, névnap? A családtagok, barátok jeles dátumai adottak, ezáltal jól tervezhető, hogy melyik hónapra mennyi kiadást szánsz erre a célra.

Valentin nap? Februárra költségelj el étterem és ajándék kategóriába pénzt, akár több részre bontva, decembertől kezdve.

Karácsony? Már most elkezdheted havonta elköltségelni az 5-10 ezer forintot (vagy mindenki a vérmérséklete, lehetőségei szerint), így látod hónapról hónapra, hogy az előre gondolkodás miatt elköltött összegeken túl mire van még az adott hónapban lehetőséged.

Zen jótanács

Ez az egész bejegyzés a pénzről szólt, hogy mire tudod majd elkölteni. De biztosan el akarod értelmetlen dolgokra költeni? Jók a prioritásaid? Tudsz megtakarítani?

Leo Babauta jótanácsa a következő: számold át a tárgyak értékét pénzből munkaórába. Gondold át, hogy hány órán át kell érte dolgoznod. Egyből átértékeled, hogy kell-e neked vagy se.