Egy jó CV

Egy jó CV

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Ez az egész blogolás valahol egy egoista és exhibicionista dolog. Ez a gondolat csak erősödik majd benned a mostani bejegyzés első olvasatában, de úgy gondoltam, hogy leírom röviden az álláskeresésem kapcsán, a még tavaly ősszel megalkotott önéletrajzommal szerzett tapasztalataim.

Az ötlet

Az önéletrajz (CV – curriculum vitae) ugyanis, amit készítettem, nem a megszokott formátumú. Tudod már rólam, hogy szeretem a szépen megtervezett (“magyarul” dizájnos) dolgokat, legyen az egy weblap, újság, csomagolás, reklám, autó, lakás, ház, bútor stb… Emiatt relative sok dizájn blogra vagyok feliratkozva, melyeket esténként az iPaden a Flipboard alkalmazás segítségével szoktam átlapozni, megosztani. Az egyik ilyen gyűjtés – ahonnan inspirálódtam – átlapozásakor jött az ötlet, hogy előállok egy kreatív, szokatlan formájú önéletrajzzal.

Ami biztos volt: lesz benne idővonal (timeline), ha jól emlékszem, a Facebook is akkoriban vezette be a szolgáltatást – amit amúgy én kb 2-3 éve kitaláltam, csak nem valósítottam meg…így jártam.

Tervezés

A tervezési fázist azzal kezdtem, hogy megírtam sima text formátumban az önéletrajzomat, majd átgondoltam, hogy melyik információt hogyan és milyen részletesen akarom megjeleníteni. Közben természetesen kutattam további inspirációk után, találtam is még oldalakat, nagyon jópofa önéletrajzokkal – ahol azóta vannak már újabbak is.

Többnyire kreatív munkát végző emberek állnak elő szokatlan önéletrajzokkal, ezért kicsit félő volt, hogy milyen lesz az enyém fogadtatása és egyáltalán: hogyan tudom összehozni a szakmámmal. Ekkor jött az újabb ötlet, hogy legyen infografika szerű, ami átlátható és minden lényeges információ megtalálható rajta.

Elhatároztam, hogy egy trükköt is bevetek: csak annyi információt jelenítek meg, amennyi feltétlenül szükséges az értelmezéshez, de muszáj legyen belekérdezni, érdeklődni. Utólag kiderült, ez jó döntés volt.

A tervezés fázisában kikértem éppen akkor HR-esként dolgozó ismerős véleményét ( köszi Ni0!), és kikértem tervező szakemberek, barátaim véleményét is. Sokat segített Serfőző Péter a made by zwoelf dizájncég vezetője, Percze Zoltán cimborám, Szabó Balázs aka TheHedgehog, Hadi Krisztián a Pandastic vezetője (nevéhez a nemrég megjelent Macworld for iPad magazin fűződik, ajánlom!). Ha valakit kihagytam, sorry, rég volt már :)

Mindenki tett hozzá egy kicsit a kritikájával, jótanácsával.

A megvalósítás

Mondanám, hogy bárki neki tud állni egy ilyen fajta önéletrajz elkészítésének, de azért némi dizájn és szoftver ismereti készség szükséges. Az elkészítéshez az Adobe Illustrator alkalmazást választottam, mivel a könnyű változtathatóság és szabad méretezés miatt számomra fontos volt, hogy vektorgrafikusan készüljön el a remekmű.

Az elkészítés kb. 1 hetet vett igénybe, és a végleges formát negyedik, ötödik verzióval érte el. Eleinte a “szokásos” függőleges elrendezéssel próbálkoztam, de ez egyrészt nem tetszett annyira, másrészt nem fért ki az eltervezett grafika rendesen. Váltottam tehát a vízszintes, “tájkép” elrendezésre. Ettől persze még furább, különlegesebb lett az önéletrajz.

Az eredmény

Mivel érdemben már nem tudtam mit magamtól hozzátenni, max. csak elrontatni, futottam még egy kört a dizájner ismerősök között. Égbekiáltó hibát senki sem jelzett, ezért rámondtam: kész!

Alapvetően három részre tagoltam az A4-es lapméretre tervezett önéletrajzot: személyes adatok, tanulmányok, munkatapasztalatok és pár fontos adat, vizualizálva.

Sokat gondolkoztam rajta, hogy mekkora fotót tegyek be magamról, de úgy döntöttem, ha már rendkívülinek szánom az egész megjelenést, akkor legyen szokatlan a fotó is: nem a megszokott 4-5 cm széles igazolványképet teszem be,   hanem a “személyes adatok” részt kb. félig elfoglaló fotót. Kifejezetten erre az alkalomra készítettem egy képet (igaz, szakállat így, szinte azóta sem hordok :D ), nagyon szakszerűen, derítőlappal, természetes fénnyel, úgy, hogy a szememben tükröződjön egy kis fény.

A kis ikonok hivatottak szimbolizálni az összes fontos adatomat. Telefonszám, e-mail cím, állandó lakcím, születési hely ( ez a baby ikon a kedvencem!), jogosítvány (ez a megpályázott pozíciók miatt fontos volt), kapcsolati státusz (nem szükséges, én a kiegyensúlyozottságomat jelölendő fontosnak tartottam) és végül a pillanatnyi lakcím.

A tanulmányok, munkatapasztatalok részt már a legelején eldöntöttem, hogy idővonalasra csinálom meg. Itt fontos, hogy a különböző időszakokat, képzettségi szinteket mindenképpen meg akartam különböztetni vizuálisan is, illetve az adott intézményhez tartozó, de posztgraduális képzést is a színnel jelezni.

Ez tudatosan egy olyan pont, ahol ha egy kicsit is érdekli az interjúztatót a jelentkező, akkor egyszerűen, már csak az eredendő emberi kíváncsiság miatt is bele kell, hogy kérdezzen: hogyan is van ez akkor pontosan? Az interjúk során ez a felvetésem igazolódott is, mert ugyan átlátható és érthető volt ez az idővonal, az évek jelzése és az intervallumok tisztázása miatt bele-bele kérdeztek, hogy pontosítsunk.

A nyelvismeret volt a másik ilyen pont, amiben szinte biztos voltam, hogy később magyarázatra szorul. De ismét kiemelem, hogy ezek tudatos “hibák” voltak! Mivel magyarul anyanyelvi szinten beszélek (írni már kevésbbé :) ), azt vettem a maximumnak, azaz 10 pontnak. A külföldi nyelvek miatt is választottam a vizuális megjelenítést, hiszen hiába lehet akár felsőfokú nyelvvizsgád, ha egy mukkot nem tudsz megszólalni, mert csak a lexikális tudásod magas. Ezért a saját magam által kreált pontrendszerben elhelyeztem az angol, német és olasz nyelvtudásom. Természetesen itt kaptam is a kérdéseket, hogy angolból van-e valamilyen papírom, a német miért annyi, amennyi és, hogy az olaszt most kezdtem-e el tanulni, vagy pontosan mi is azzal a helyzet? Ezek mind-mind lehetőséget adtak új információk átadására, például, hogy a családom egy része Olaszországban él és innen az olasz nyelvtudásom.

A korábbi munkahelyemen elért eredményeimnek is szántam egy külön blokkot, ahol az elért helyezést egy dobogó szerű kis ikonnal vizuálisan is megerősítettem. A kedvenc részem a kapcsolati tőke és mobilitás ábrázolásom. Ehhez Magyarország térképét használtam fel, ahol az “erősségnek” megfelelően jelöltem a megyéket. Sokan, akik előzőleg látták a terveket, nem értették ezt a részt, némi magyarázatra is szorul. Alapvetően orvoslátogatói munkákhoz adtam be ezt az önéletrajzot, ahol egy fontos információ az interjúztató számára, hogy eddig milyen területen dolgoztam, ott milyen kapcsolati tőkével bírok és, hogy az új állásomért milyen áldozatokat vagyok hajlandó hozni, azaz mennyire vagyok mobilis az országon belül. A mobilitási térképemen azért azt is jelöltem, hogy a jelenlegi lakhelyemmel mely területeket tudom sikeresen “ellátni”.

A visszajelzések

Huhh…még engem is meglepett, hogy mennyire pozitívak voltak a visszajelzések. Nyilván, ezek a visszajelzések nem csak önmagában az önéletrajznak, hanem nekem és az eredményeimnek is szóltak. Az egyik megpályázott látogatói állás esetében például megjegyezték, hogy nem is értik, miért erre az állásra jelentkeztem, sokkal inkább egy marketinges állásra képzelnének el egy ilyen önéletrajzzal. Ahogy előrébb jutottam az interjúk során, ez a megjegyzés annyira konkretizálódott, hogy egy jövőbeni marketing manageri (vagy termék manageri) állást is felajánlottak, melyet egyelőre a Budapestre való költözés szükségessége miatt megköszöntem, de egyelőre nem kértem (sőt, később kiderült, hogy sajnos létszámstop miatt nem is lett volna pozíció).

Az egyik interjúmon majdnem elkértem a jó minőségű színes printet, mert ilyen szép minőségben, még én sem láttam, de végül nem tettem ezt meg :) (a cégeknek pdf-ben küldtem be).

Az egyik sales manager megjegyezte, hogy ő még ilyen önéletrajzot nem látott életében, és teljesen le van nyűgözve. Egy vezérigazgató (ahol angolul kellett interjúznom) kiemelte, hogy mennyire jól struktúrált és tagolt: ránéz és egyből látja azt, amire kíváncsi.

A végeredmény

Egy jó önéletrajz persze önmagában nem elég. De sokat segíthet abban, hogy felkeltsd egy kiválasztási specialista vagy fejvadász érdeklődését, majd ha bejutsz egy interjúra, az önéletrajzodban foglaltakat el tudod magyarázni, mesélni.

Fontos, hogy ne egy legyél a sok között, hanem az az egy a sok között – akire szüksége van a cégnek!

Biztos vagyok benne, hogy a rendhagyó önéletrajzom is segített abban, hogy novembertől új állásom van és sikerült egy eléggé komoly váltást eszközölnöm.