Te hogyan osztod meg?

 

szeptember 26, 2011

Figyelem! Ez a bejegyzés már több mint 1 éves, tartalma elavult lehet!

Pár napja volt egy filozófikus gondolatom twitteren, ami facebook timeline újítása kapcsán jutott eszembe.

Sokakban felmerült a kérdés: ez az új timeline funckió vajon nem veszélyezteti a személyiségi jogaim? Jó ez nekem? Ott van minden amit eddig írtam?! Jujj, hű, há!

Több ismerőssel is beszéltem erről és nagyjából egyezik a vélemény: felesleges aggódni. Illetve másképp fogalmazok: ésszel kell az interneten található eszközöket, lehetőségeket használni. De tovább megyek: általában azok aggódnak az ilyen fajta nyilvánosság miatt, akiknek takargatni valójuk van.

Nekik két javaslatom van: ne élj úgy, hogy takargatnod kelljen bármit is, vagy ha mégis, válogasd meg mit osztasz meg. Ennyi.

Aztán kicsit tovább gondoltam a kérdést. Milyen fura, hogy míg az ún. “celebek”, “sztárok” mindent megtesznek azért (értsd, akár komoly összegeket is áldoznak rá), hogy magánéletük legyen, ne mindenki előtt éljék az életüket.

Ezzel szemben mi folyik a “civil” emberek között? Mindent megtesznek azért (értsd, akár elő is fizetnek szolgáltatásokra), hogy a magánéletük ne legyen, és mindenki előtt éljék az életüket.

Fura nem?

Azért egy fontos különbség – az ellentétes előjelen túl – van a celeb-, sztárvilág és a civilek között: míg előző nem sok ráhatással bír, hogy hol, milyen információ jelenik meg róla, addig te tehetsz róla: tiéd a kontroll, de döntöd el, hogy mi az amit megosztasz és mi az amit nem. Csak ezzel tisztában kell lenned.

Mint ahogyan azzal is, hogy az interneten mindennek nyoma van, tekintsünk most el a különböző “elbújási” lehetőségektől (minden megoldható). Így, ha egy oldalra például a facebook azonosítóddal lépsz be (pl fórum, blog, stb…), majd ott az anonimitás feltételezett pajzsa mögé bújsz (értsd beszólt boldog-boldogtalannak, “úgysem tud lenyomozni”), jusson eszedbe, hogy a publikus facebook információid bárki láthatja. Kideríthető névvel, arccal, családi és baráti kapcsolatokkal anyáznak emberek pl. politikai fórumokon.

Az egészből csak azt akarom kihozni, hogy ha vállalod magad, osszd meg. Ha nem vállalod, akkor inkább ne ossz meg semmit és végképp ne hangoztasd, hogy a “nagy testvér figyel”. Mert nyilvánvaló, hogy figyel – legyen az “bárki” is.

Záró gondolat: hivatásomból merítek egy nagyon jó példát. A gyógyszeriparban a titoktartás, az adatok biztonsága rettentő fontos,például a kutatási információk kőkemény ipari titok kategóriába tartoznak. Nagyon leegyszerűsítve két megoldás van: fokozott vállalati IT biztonság, vagy pl. az egyik hazai gyógyszergyár megoldása: nincs internet a gyárban.

Összegezve: vagy ésszel osztod meg az életed információit vagy inkább ne tedd egyáltalán.

A választás a tiéd! Te hogyan osztod meg?