Kategóriák
Blog

Akarsz pénzt keresni a Facebook-kal?

Akarsz pénzt keresni a Facebook-kal?

1. Menj a kis nyílra a jobb felső sarokban

2. Kattints a “Kijelentkezés”-re

3. NYOMÁS DOLGOZNI!

Do you want to earn some money with Facebook?

1. Go to the little arrow on the upper right corner

2. Click on “Log out”

3. GO TO WORK!

Feel free to reblog-share-rewtitt!

Kategóriák
Blog

Parkolás és bosszúság

Történt, hogy tegnap Jason átírását kellett intéznem.

Hogy ki az a Jason? Hamarosan megtudod!

Beálltam a parkolóórás helyre, de akkor vettem észre, hogy nincs nálam elegendő aprópénz. Mivel Okmányirodába mentem, nem bízhattam a véletlenre (csúszás, macera, kávészünet stb…), ezért átgurultam a város egy másik, privát üzemeltetésű parkolójába. Hogy ez anno hogyan épült, hagyjuk, kb 20%-os kihasználtsággal működik (sorompós, szinte mindig üres). Akit érdekel, háttérinfó itt – word doc.

Emlékeztem, hogy a fizetőautomata papírpénzt is elfogad, ezért bátran behajtottam, megkaptam a vonalkódos jegyet – fizetni utólag, kihajtás előtt kell.

A megérzésem beigazolódott, az Okmányirodában annyit időztem, hogy a jegyem a másik helyen rég lejárt volna…de itt nem kellett aggódnom, mert utólag fizetek és papírpénzzel is tudok az automatánál.

Végeztem az ügyintézéssel, megyek fizetni. Szembesültem vele, hogy az automata telepítői, üzemeltetői az infodesign fogalmát még az értelmező kéziszótárból sem ismerik. Se egy magyarázó ábra, se egy nagybetűs, nyilas szöveg, csak egy kihasználatlan bazinagy lcd. 

Fotó: www.morebanknotes.com

Papírpénz (500) be, kiköpi. Biztos rosszul tettem be, megfordítom. Kiköpi. Még 2 variáció van, mivel ez nem PIN kód, hadd szóljon. Kiköpi. Begyűri, kiköpi. Oké, nézzünk egy másikat (1000). Ki-be-ki-be-ki-be. Jóóó, fogadjuk el a tényt, hogy a fizetendő 200 Ft-ot nem fogom tudni ezzel a fizetési móddal teljesíteni.

Megnézem a bódét, ahol Józsinak kellene ülnie. Biztos sörért ugrott le, vagy rájött a szapora, oldozzuk fel – nehéz ez a munka. Reklamáció és/vagy problémamegoldás kizárva, akkor indul a B” terv.

Neeem, nem akartam Walterral leszakítani a sorompót és úgy kijutni és a szép pázsiton sem akartam áthajtani. Bár egy pillanatra átvillant az agyamon. 

Kávézóspottingba kezdtem, a sarkon volt is egy.

“Hello, fel tudnátok nekem egy öccázast váltani?”

Kislány a főnöknőre néz, aki szerencsére jó kedvében volt (jól sikerülhetett az éjszakája) , illetve jobban érdekelte a facebook, így csak bólintott, hogy hadd szóljon a váltás és már csörgött is a kezemben 1 db 200-as 2db 100-as és 2 db 50-es. Wunderbááá!

Emlékszel még, hogy mennyit kellett fizetnem? Igen, 200 Ft. A tarifa itt amúgy 100 Ft / óra 30 perc.

Visszaérek az automatához, jegyet lecsipogom, illetve előtte egy tanácstalan 40-es férfit útba igazítok, az infodesign hiánya őt is megakasztotta. A lecsipogás után ér a meglepetés, amit azért túlzás meglepetésnek nevezni, mivel ismerve a nap előzményeit, egy nagyobb összeggel mertem volna fogadni, hogy mire visszaérek az apróval, addigra elkezdődik egy újabb félóra, így az lcd-n már 300 Ft fizetendő díj fogadott.

Magyarán szólva: mivel nem működött rendesen az automata papírpénz elfogadó részlege és mivel Józsi sem volt a helyén, mire felkutattam az aprópénzt, addigra a szabadulásom 100 Ft-al drágult.

Zalaegerszeg, én így szeretlek.

Kategóriák
Blog

Új lakó a házban – Novation 61SL MkII

Mivel eladtam nemrég a régóta kihasználatlanul porosódó Yamaha RM1X-em (vagyis az elmúlt időszakban azért mint kontroller funkcionált), átgondoltam a “studió” építési, bővítési terveimet. Eredetileg egy Native Instuments Kontrol S4 (vagy S2) lett volna a következő cél, de rájöttem, most erre anyagi keret. A következő gondolatom az volt, hogy szükségem lenne egy igazán jó MIDI billentyűzetre.

Fel is vettem a kapcsolatot MidiTommal a Syncopa tulajdonosával, hogy mit javasol. AKAI MPK61 volt az első gondolat, de főként az Automap és az ígért Logic “barátság” miatt Novation 61SL MkII-re esett a választás.

Szépen bővülget tehát a “mini-stúdió”, egy komolyabb monitor rendszer hiányzik még, aztán hawaidizsi.

A novationről egyelőre még nem írok bővebb leírást, mert még ismerkedünk egymással. Az Automap funkció hasznos, de jobbára ügyes marketing fogás. Az igazi expert – vagy csak különc – úgyis egyedileg beállítja, hogy melyik poti mire jó. Érdekes, hogy a választásomban, talán lustaság miatt pont ez a funckió döntött a Novation javára. Ezek után kíváncsi vagyok már az AKAI-ra is 🙂

Annyi biztos, hogy a kínai gyártósorok tönkreteszik a hangszeripart…a készülék árát bárki megnézheti én meg elmondom, hogy az összeszerelési minőség kb. az ár 0.1%-át érő minőséget mutatja … De mint MidiTomtól megtudtam ez sajnos teljesen általános a mai hangszerpiacon és még a nagyobb presztízsű, drágább gyártóknál is előfordul. Tömeggyártás vagy mi. A esztétikai hibákon túl lehet lendülni, de NA. Nem ehhez vagyok szokva, főleg nem az eladott RM1X fém (!) háza után. A hangszeripar sem a régi…

Az eszköznek van pár bosszantó hiányossága, de ezek bízom benne, hogy hamarosan szoftveresen orvosolva lesznek a fejlesztők által. Logic-kal hamar összebarátkoztak, kényelmesen használható együtt. Amire nem lesz megfejtés, az pl a Program Change üzenetek kezelése, mivel azt egyelőre Logic sem tudja (max hekkeléssel).

A billentyűn játszani amúgy nagyon élvezetes, egy erős közepes minőséget hoz az aftertouch-csal ellátott billentyűzet.

Ahogy említettem, részletes leírás később, mondjuk 1-2 hónap tapasztalat után, készülő mű pedig hamarosan 🙂

Vegezetül pedig köszönetemet fejezem ki a Syncopa Hangszerboltnak a Novation 61SL MkII megvásárlásában nyújtott segítségért, támogatásért!

Kategóriák
Blog

Sodródj az árral!

Októberben lesz egy éve, hogy 5 év és pár hónap után (pontosan 1945 nap után) felmondtam az első munkahelyemen, egy multinacionális gyógyszercégnél és belevágtam egy patika vezetésébe. Az alkalmazotti jogviszonynak megvan az az előnye, hogy egy biztosabb hátteret ad, mintha az ember a saját maga ura. Ugyanakkor megvannak a hátrányai is (főnök, fix munkaidő, elbocsájtás kockázata stb… ).

Aki szeret előre tervezni, biztos hátteret maga mögött tudni, mindenképpen hasznos tud lenni az alkalmazotti jogviszony, ugyanakkor valmilyen szinten röghöz is köt, kicsit úgy érzi az ember, hogy nem övé a kontroll.

Én is ilyen ember vagyok. Vagyis csak voltam.

Miután felhagytam a patika vezetésével (részletek később), kvázi munkanélküli lettem. Kétségbe nem estem ugyan, mert 3 (pontosabban 4) lehetőség állt előttem: visszamegyek gyógyszercéghez, elmegyek másik patikába dolgozni alkalmazottként vagy belefogok a szabadúszó életbe – akár webes/design témában, akár gyógyszerészetiben.

Rövid gondolkodás után, a szabadság és nem utolsó sorban egy azonnal kínálkozó lehetőség miatt a legrizikósabbat, az utóbbi megoldást, azaz a szabadúszást (a.k.a. freelancer) választottam. Számomra, egy mindent a legapróbb részletekig megtervező, átgondoló ember számára ez óriási és ijesztő lépés.

Nincs fix bevétel, nincs biztos háttér, nem tudni mi lesz következő hónapban.

Viszont szabad vagyok, én döntöm el mit vállalok el és mit sem, mikor és mennyit dolgozom. Természetesen ehhez szükséges az, hogy legyen egy kis tartalék (hívjuk megtakarításnak, ritka fogalom) és szükséges egy józanul megtervezett havi büdzsé. Mire KELL költenem, és mire AKAROK költeni. Ha ez megvan, lehet is szervezni a munkát.

A poszt írása közben jöttem rá, hogy erről a módszerről és a végrehajtásában segítséget nyújtó programról majd külön írok.

Ezen a héten 3 azaz három állásajánlatot kaptam, melyek közül válogathatok. Azért tehetem meg mindezt, mert bár adódott eddig is ajánlat, de nem csaptam le egyikre sem azonnal. A poszt címe itt nyer értelmet, miszerint megéri sodródni az árral, mert sosem tudhatod, hogy éppen milyen lehetőség kerül eléd. Viszont, ha ideje korán lekötöd magad, akkor kimaradsz ezekből a lehetőségekből.

DE, felmerül a jogos kérdés, hogy akkor honnan tudom, hogy mikor mit érdemes elvállalni, mikor érdemes elköteleződni?

A válasz egyszerű és egyben paradox is: bármit, bármikor. A lényeg, hogy mindig nyitott szemmel kell járni és nem szabad félni a változástól. Sőt, változni kötelező! Az adaptív készség (vagy hívjuk változásra való hajlamnak) az, ami a túlélést biztosítja.

És a végére pár tanúlság, amit érdemesnek tartok megosztani (ez nem észosztás, csak javaslat):

  • soha ne ess kétségbe, ne vizionálj rémforgatókönyveket
  • ne az érzelmek, hanem az értelem vezéreljen
  • legyen legalább egy havi állandó kiadásodra elegendő megtakarításod vagy törekedj ennek elérésére (takarékoskodj!)
  • csinálj realista költségvetést magadnak
  • járj nyitott szemmel
  • mindig keresd a változás lehetőségét
  • hagyd, hogy történjenek az események, ne akard őket feltétlen irányítani
  • élvezd a flow élményt
Kategóriák
Blog

A devizahitel kérdésről

Mostanában nagyon trendi téma állást foglalni devizahitel kérdésben. Én is ezt fogom tenni, de kicsit másképp.

Nézzünk a dolgok mélyére, eredetére… (ha valami butaságot írok, nyugodtan szóljatok, nem vagyok pénzügyi szakember,csak a fellelhető infókat, tanácsokat, véleményeket válogattam össze és summázom az eredményt!)

Előre szólok, hogy nem értek egyet semmiféle mentőcsomaggal, ami a devizahitelesek megmentésére vonatkozik. Főleg nem állami pénzből. Ez egy üzlet, sokan rosszul (vagy “kényszerből” ? ) döntöttek, most viselniük kell a következményeket.

DE!

Bevallom, hogy én magam is csak nemrég szereztem tudomást arról, hogy miként is működik a devizahitelek világa. Történt ugyanis, hogy egy ismerős azzal érvelt a megsegítés mellett, hogy a bankok mekkora szemetek, mert sokkal több svájci frank alapú devizahitelt folyósítottak, mint amennyi devizát (értsd kézzel fogható svájci frankot – bár ez a valuta,de ne menjünk ebbe bele) akár a svájci jegybank kibocsátott. Ekkor a twitterről – honnan máshonnan – megtudtam, hogy ez teljesen bevett szokás és így működik a rendszer: svájci frank alapon, annak árfolyamától függően (aka:árfolyam kockázat) történik az elszámolás az ügyfél és a bank között, ugyanakkor a hitel (mondjuk lakáscélú) folyósítását a bank forint alapon tette meg és – ez a lényeg – a fedezete erre a tranzakcióra szintén forint alapon volt meg neki. Azaz, tulajdonképpen csak egy megállapodás az, hogy svájci frank alapon számolnak el egymással.

Felháborító! Skandallum! – mondhatnánk, de ez régóta így működik, max ezt nem, vagy nem eléggé kötik az ember orrára. Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, hogy egy bank ha svájci frankban ad hitelt, akkor azt azért teszi, mert neki van svájci frankja (mondjuk szintén hitelből,de ebbe megint ne menjünk bele), amit kifolyósít az ügyfelek felé. És mivel a kézzel fogható (vagy nem) svájci frank kamata mindig is kedvező volt – hála a svájci viszonyoknak, jegybanknak, stb. stb… – ezért az ügyfél részére is kedvezőbben tudja adni a bank a hitelt, alacsonyabb kamaton, mint egy forint hitelt. Persze ott van az árfolyam kockázat, elmondták, vállalták. De mindez nem így megy, hanem a fent vázolt módon, csak az elszámolás történik svájci frankban. Tudsz még követni?

Felmerül bennem három fő kérdés, amivel akár a devizahitelesek pártját is foghatnám.

  1. 1. Kezdjük talán azzal, hogy ha nincs a banknak effektíve svájci frank alapú fedezete, hanem forintban van a “tőke”, akkor miért adja a svájci frank alapú hitelét kedvezőbb kamatra, mint adta a forint hitelt? Mitől (volt) drágább egy forint hitel? Hiszen mindkettőre forint alapon van meg a banknak a fedezete, forintot hitelez…
  2. 2. Az árfolyam kockázat egy nagyon jó lehetőség a játékra, igazából ezen nincs is mit ragozni, ezzel a relative fix, de jóval alacsonyabb kamatokon felül teljesen legálisan lehet pénzt bezsebelni az ügyféltől. NODE! Ugye, azt a maszlagot kapjuk, hogy ha most fix árfolyamon (180HUF/CHF) átváltanák forint alapú hitelre a jelenlegi svájci frankos hiteleket, akkor a bankok így meg úgy tönkremennek.Kérdésem a következő: mikor folyósították a hitelt, kb 150-160-170-180 forintos CHF árfolyamon, akkor mégis milyen üzleti terv alapján számolták a hasznot? Mondjuk az alapból érvényes kamat + árfolyam ingadozás, ami legyen mondjuk 150-180 HUF/CHF között, azaz 30 forintnyi “réssel” számoltak. Akkor – mivel fent vázoltam, hogy a banknak jelenlegi információm alapján NINCS svájci frankban “adóssága” – a mostani 230-250 HUF/CHF árfolyamon óriásit kaszál ÉS ha az emlegetett rögzített árfolyamon “kiváltanák” a hiteleket forint alapúra, még akkor is pénzüknél lennének. Tudsz még követni? Vegyük észre, hogy messze a bank költségei felett járunk per pillanat, azaz nyereséges a biznisz. Persze, beütött egy válság, a lakás célú hitelek fedezete – papíron – kevesebbet ér akár, mint a fentmaradó hitelösszeg, nem beszélve az autók CHF alapú hiteleiről, az adósok nem tudnak fizetni, mindenki fut a pénze után, a bank nem jótékony intézet bla bla bla bla… Így 2011-ben egészen mulatságosan hat ez a retro devizahiteles oldal is :/ 
    UPDATE: vicces, hogy ugyanezt a cikket megtaláltam az indexen is… 
  3. 3. Ki vagy kik voltak azok, akik ezt a legálisan működő rendszert életben tartották, zöld lámpát adtak neki? Emlékszem, mikor 3-4 éve autót akartam venni és szinte minimális hitelre volt szükségem, azt is forint alapon akartam felvenni. Ekkor a márkakereskedő jóformán lehülyézett, mert “sokkal jobban járok”, ha devizában, mondjuk svájci frankban és minél kevesebb induló befizetéssel veszem meg az autót. “Így egy nagyobb kedvezményt is tudok adni!” – figyeled? Ha szinte kp-ban kifizetem az autót, drágább az alapára, mint ha hitelre, de-vi-za-hi-tel-re veszem! Megtörtént eset, nem egy márkakereskedőnél. Szerencsére ebből az üzletből nem lett semmi…

És még sorolhatnám a kérdéseket, de itt megállok, elég lesz ezt a témát is feldolgozni…

Ismétlem, nem akarom a devizahiteleseket védeni, mert én (is) éveken át azért fizettem/fizetek magasabb kamatot, mert anno átláttam a devizahitel kockázatait (a sunyiságait csak most kezdem) és igazságtalannak éreznék minden olyan állami intézkedést, ami ezt a rossz döntést próbálja most elsikálni.

De például arra is emlékszem, hogy a hitelfelvételkor kvázi álomügyfél kategóriába soroltak és csak így kaphattam forint hitelt. Aki az akkori (5 évvel ezelötti) életszínvonalam alatt élt, konkrétan nem kapott forint hitelt. Semmilyet. “Túl kockázatos” ügyfelek voltak. Ezért – teljesen logikusan – maradt a kockázatos devizahitel nekik. (irónia ON)

Na, most ezt szívjuk, mindannyian!

U.i.: Ha bármi nem így zajlik a valóságban, kérlek írd le nyugodtan, legalább megtudom. A poszt megírásakor igyekeztem a legtöbb infót összeszedni a témáról – lehet benne távinformáció, nem kizárt, lásd pártatlan, objektív magyar média…

Kategóriák
Blog

Fogyókúrás ebédem

Fogyókúrán vagyok 2 és fél hete, vagyis pontosabban diétán. A kettő között azt gondolom, hogy fontos eltérések vannak. Egy fogyúkúra sokkal drámaibb (az esetek többségében), drasztikusabb de rövid távú történet. Egy diéta kíméletesebb, jobbára az étkezések minőségi összetételére fordított fokozottabb figyelmet jelenti.

Most, hogy leírtam ezeket a sorokat, most vált számomra is világossá, hogy inkább úgy fogalmazok, hogy életmód változáson dolgozom. No, ez meg megint azért egy új fogalom, mert ez abszolút hosszú távú és tartós változás érdekében történik, önsanyargatás nélkül.

Hosszúra sikeredett bevezető után jöjjön a lényeg, a mai ebédem. Hazaértem a munkából és úgy gondoltam, csinálok gyorsan valami finomat, egészségeset.

Bruschetta alaphoz hasonló “salátát” csináltam, 2db paradicsom, 3 levél bazsalikom (a kertből), 1 gerezd fokhagyma, só. A paradicsomot felkockáztam apró darabokra, majd kinyomtam a benne található vizet és összekevertem a bazsalikommal, fokhagymával. Megsóztam és egy kevés olíva olajat öntöttem rá.

Egy teljes kiőrlésű kiflit ketté vágtam, majd kicsit megpirítottam. A paradicsom mellé pedig (nem elírás, megfordítottam az arányt) olívaolajban eltett tonhalat ettem. A sóban eltett jobb lett volna, de azt nem szeretem annyira.

Az eredmény: magáért beszél. Finom volt, gyors volt, egészséges volt, jól is laktam. Egy almát még ráküldtem, mára ennyi. Talán még valami keveset (mondjuk még egy alma) eszek 21-22 óra magasságában.

Kategóriák
Blog

Japán a szökőár után fél évvel

Japán a szökőár után fél évvel

Megdöbbentő fotók az index válogatásában, az a véleményem, hogy gyorsan halad az újjáépítés. Szorgos japánok.

Kategóriák
Blog

#meetstrob és #3nappesten

Szerdán sikeresen lezajlott az első #meetstrob, igen első, mert biztos vagyok benne, hogy tartunk még ilyet. Már csak azért is, mert voltak páran akik nem tudtak eljönni illetve azért is, mert akik eljöttek, azokkal jó volt találkozni, én nagyon élveztem az egész estét!

Ezúton is köszi nektek! 😉

A szerdai napnak nem csak az esti #meetstrob volt a fő eseménye, mert délelőtt/kora délután találkoztam a Costa Cafféban @tothurral, majd @amby_hu-val (aki mostanság inkább már itt aktív).

Tothurral már egyszer találkoztam élőben (szintén Costában), akkor kicsit rohanós volt, most tudtunk hosszabban (2 és fél óra 🙂 ) beszélgetni. Egy kis politika, társadalmi kérdések, Apple kockulás, genetika, gyógyszeripar, evolúció…ezeket a témákat érintettük és még vagy 3 órán át tuduk volna az elméleteket “ütköztetni” 🙂

Amby_hu-val (Ambi) most találkoztam először és nagyon vártam már, mert az már twitteren is kiderült, hogy sok mindenről más a véleményünk, ami nem feltétlen jelent rosszat, sőt! Ambi, mivel élt külföldön, sok hasznos tanácsot, meglátást tudott adni nekem a külföldi élettel kapcsolatban. A beszélgetés során az is kiderült (ami számomra újdonság volt), hogy a dotdot.hu, hazai foursquare felhasználókat összegyűjtő közösségi olal tulajdonsa, kitalálója. Tényleg, te checkineltél ma már? Remélem Ambival is össze fogunk még futni a jövőben!

Este, az Anker Klubban tartottuk az eseményt, ahova @tothur foglalt nekem asztalt még korábban. Azt hiszem, nem az ő hibájából, de egy két betűt tévesztettek, és Norbert névre volt az asztal foglalva. 🙂

Anker Klub: biztosan a facebook oldalukon olvasott negatív kritikák miatt volt egy kis előítéletem a hellyel kapcsolatban, ami részben igazolódott is. A fiatal személyzet nem éppen az udvariasságáról volt híres, bár kedvesnek kedvesek voltak, de @matkovsky úr kérdésére, hogy “Cézár saláta szerű ételetek van?” a kissé flegma “Az van ami az étlapon van!” választ kapta. Nem vészes, de kissé modortalan.( A hely amúgy kissé füstös volt (többségben voltunk nemdohányzók), de ezúton is szeretném megköszönni Ambinak (@amby_hu) és Zsoltnak (@zsoltapagyi), hogy abszolút kultúráltan ők mindig félrevonultak dohányozni, holott bent is dohányozhattak volna. Toleranica és figyelmesség 5* )

Akik végül jelen voltak: @Ni0, @amby_hu, @creacommedia, @endysmyle, @matkovsky @zsoltapagyi és jómagam (@strob) 🙂

Mivel két igazolt távolmaradónk volt (@TheHedgehog és @ScotttHun), készültem egy kis poénnal, amiben @creacommedia kolléga a segítségemre volt az iPadjével:

Behind the scenes fotó @matkovsky úr jóvoltából:

Apropó @creacommedia: Laca esküvői marketinggel foglalkozik, hivatásos ceremóniamester. Nem véletlenül használom ezeket a hívószavakat, Laca konkrétan 2 órás standupot nyomott le személyi kultuszból! 🙂 Én nagyon élveztem, sőt újradefiniáltam az ego mértékegységét: 1 ego = 1 @creacommedia 😀

@EndySmyle kollégával is nagyon vártam már a találkozást, mert zeneileg már nagyon sokat eszmecseréltünk illetve ugyanazon formációnak (régi nevén zenekar) csináltunk különkülön remixet.

@zsoltapagyi urat is öröm volt megismerni, akinek ilyen twitter bio-ja van, rossz ember nem lehet: “Macet a pixelekhez, Canont a fotókhoz és PS3at a játékhoz használom. A tejfölt, tejföllel eszem a pálinkához meg kisérőnek kérek mégegyet.”

A végére hagytam – nem véletlenül – @matkovsky urat és @Ni0-t. Ők a USTREAM sztárjai, Ni0 vasalt már élőben Matkovsky úrnál, de sütöttek is már együtt. Így őket már szinte ismertem, Petivel pedig már többször is találkoztunk, jóhogy, hiszen iJoe-nál dolgozik,de még pár éve @krisztiannal @encsiivel karöltve már tartottunk egy mini #meetstrob-t 🙂

Borozgatás, sörözgetés, beszélgetés – jó volt na, köszönöm mégegyszer, hogy eljöttetek!

A képekért köszönet @matkovsky úrnak.

(Mivel kicsit bőlére eresztettem ezt a posztot, a #3nappesten témára egy külön posztot szentelek 🙂 )

Kategóriák
Blog

Reblog és adalék:http://hvg.hu/panorama/20110824_ciki_vagy_nem_a_fila_taskanetman:Neeeee! :DDD

Kategóriák
Blog

Twitter minitali avagy #meetstrob @ Anker

Egy hete jött az ötlet, hogy ha már úgy alakul, hogy több napot Pesten tudok tölteni, akkor hozzunk össze egy twitter talit azokkal (is), akikkel még sosem találkoztam IRL.

A twitteren gyorsan jöttek is a feltartott kezek ( o/ ), a mai létszámellenőrzés eredményét pedig ebben a bejegyzésben foglalom össze.

Helyszín: Anker Klub, Budapest, Anker köz 1-3.

Időpont: 2011.09.07., 20:00 CET

Aki a poszt megírásáig jelezte, hogy jön (össze-vissza,nincs logikai sorrend) :

@tothur

@EndySmyle

@Ni0

@TheHedgehog

@amby_hu

@tepi77 (kétesélyes)

@zsoltapagyi

@longhand (kétesélyes)

@matkovsky

@creacommedia

Aki még nem válaszolt, de ígérte korábban, hogy jön:

@kodmon

@suexID

Ha valakit kihagytam, sikítson!

Kategóriák
Blog

Magyar termék – vagy mégse?

A mai TESCO-s bevásárlás során egy számomra ugyan ismert, de még mindig felháborító dolgot vettem észre. A fokhagymák között válogattunk, mikor megláttuk az amúgy szimpatikus csomagolást, amiben már gerezdekben van a fokhagyma. Mivel jártam már úgy, hogy magyar cég által importált/csomagolt KÍNAI (a makói gazdák meg mennek tönkre!!!) ízetlen, hamar elrohadó, silány minőségű fokhagymát sikerült vennem, mielőtt a kosárba került a termék, megnéztem jobban.

A mellékelt fotón jól látszik, hogy ahogyan korábban engem is, úgy most a TESCO polcfeltöltőjét is sikerült megtévesztenie a címkének, mely szerint, ugyan magyar cég aknázza alá a makói hagymatermelők hírnevét, megélhetését, maga a hálóban található termék származási helyének Kína van megjelölve. Egy kis figyelmetlenség plusz a rosszul kihelyezett MAGYAR TERMÉK felirat és máris landol a kosárban az olcsó kínai fokhagyma.

A történet több etikai,gazdasági kérdést is felvet (pl. a kínai importot még csak be sem kellene engedni, mint ahogy be kell az EU-s terméket…), de ezeket nem akarom kibontani.

Mint ahogyan abba sem akarok mélyen belemenni, hogy vajon egy kínai zöldségforgalmazó (és/vagy importőr) véletlenül miért pont makói székhellyel bír…

Mindenki vonja le a tanulságot és tényleg, vásároljon MAGYAR terméket, de előtte nézd meg, hogy tényleg MAGYARORSZÁGRÓL származik-e.

Kategóriák
Blog

Női praktikák

A NŐK – igen, nagybetűvel és általánosítva – eszement dolgokra képesek, főleg ha a praktikák terét nézzük. És ezt most abszolúte jó értelemben írom.

Talán pont emiatt az elszántság miatt, a praktikák között akad rengeteg tényleg hasznos és megfontolandó.

Egy hete betegeskedem, nátha, meg ilyenek és fújom az orrom rendesen. Barátnőm tanácsolta, hogy fogjam a Labellóm és az ujjammal kenjek belőle egy kis darabot az orrom köré, hogy megelőzzem a zsebkendő és a sok orrfújás okozta bőrsérülést.

Kicsit szkeptikusan fogadtam, bár belegondolva semmi extra nincsen benne, kipróbáltam. Tökéletesen bevált, mind megelőzés, mind pedig kezelés szempontból! Igazából bármilyen zsíros krém megtenné, de ami miatt mégis okos női praktika kategóriába tettem a tanácsot az az a tény, hogy míg egy krémet nem nagyon hurcolászik magával az ember (főleg nem mi, férfiak), addig egy Labello jó eséllyel elfér a táskában, kocsiban, zsebben.

Stílusosan a kb. 3 éve vásárolt és még csak 1 cm-t elhasznált Labello for men volt a segítségemre. 🙂

Labello for men

Kategóriák
Blog

Zseniális!

Zseniális!

Kategóriák
Blog

justnetman: Magyar Posta

justnetman: Magyar Posta

Ezt mostanában én is egyre többször tapasztalom. Bár mindenhol így lenne, csakhogy a megemelt nyugdíjkorhatár pont ez ellen dolgozik.

netman:

Egyébként vannak rendes postai dolgozók, el kell mondjam. A Magyar Posta nem csak a nyugdíjkorhatárt erősen közelítő, életkedvüket még a rendszerváltozás előtt elvesztő, férfit meztelenül az utóbbi harminc évben csak képeken látó, és ezt arcukon egyáltalán nem titkoló hölgyekből áll.

Tegnap…

Kategóriák
Blog

George Smoog @ Belvárosi Szüret

A mai nap a következő üzenet fogadott a facebook falamon:

Szép nap kedves barátaink!
Na éppen ez az a hét… 🙂 Vagyis pénteken nagyon várunk mindenkit, aki kíváncsi élőben is dalainkra! Péntek 19.30 Belvárosi Szüret! Még titok, de ezzel kezdünk, na persze szép új ruhát kapott azóta! 🙂

Az üzenet feladója pedig nem más, mint a George Smoog formáció, akik tehát 2011. szeptember 2-án Zalaegerszegen a Belvárosi Szüret rendezvényen lépnek fel, élőben! Én elmegyek, és te? 🙂

Addig is, hallgasd meg a Life című dalukból készített remixemet!


Kategóriák
Blog

Native Instruments S4

A Native Instuments hamarosan (október 4-én) forgalomba hozza legújabb DJ eszközét a Traktor Kontrol S2-t, ami a korábbi S4 kistestvére. Már mikor megjelent az S4, akkor elhatároztam, hogy veszek egyet, mert nagyon tetszik, hogy kompakt, és teljesen összhangban van a szoftver és a hardver. Persze, meg lehet ezt különböző hekkeléssel, kontrollerrel oldani olcsóbban is, vagy akár a szintén Native Instruments által készített Kontrol X1-el is, de akkor még mindig ott van a “gond”, hogy cipelned kell a laptopot, 2 cd lejátszót, az audio8dj hangkártyát és még a kontrollert is. Egy szó mint száz – nem mintha nyakamba akarnám venni a világot és dj körútra menni -, a kompakt méret és már-már Apple szerű összhang nálam győzött! Ezért is döntöttem úgy, kb 1 éve, hogy eladom a motyót (Bagodban a Syncopában még megvan egy része) és veszek egy S4-t. Vagy S2-t. Nem tudom. Annyival nem olcsóbb, és mégiscsak 2 “sávval” kevesebb. Meglátjuk. Addig is, nézd meg a fenti videót, mire képes a cucc, hozzáértő kezekben!

Kategóriák
Blog

Lacoste arona

Már januárban kinéztem magamnak a “téli” cipőmet, de akkor peches voltam és lecsúsztam róla. Pedig olasz rokonok, franciaországi és angliai ismerősök is mozgósítva lettek, de hiába…elfogyott a méretem.

Augusztus elején, pont mikor megjöttünk Svédországból, hazafele menet bementünk az Alléba és a Humanicban csodák csodájára ott várt rám az én méretemben, és most figyelj: leárazva!

Gondoltam, azért, mert tavalyi modell. Valószínúleg így is van, de a Lacoste honlapján a mai napig megtalálható. A lényeg, hogy jó vétel volt. Remélem enyhe lesz a tél, és elég is lesz. Bár ahhoz képest, hogy 1-2 évet lehúztam félcipőben télen (ne röhögj, nem találtam rendes téli cipőt), idén egész jól állok.

Sajnos rátaláltam a honlapon a fent legalsóként látható idei modellre, ami szintén nagyon tetszik, és talán a hidegebb télre is jó lenne, mert bélelt és bőr. Elgondolkoztam, erősen…

Kategóriák
Blog

Svédországban jártam 2.

Az előző része a svéd beszámolónak még az olaszországi nyaralás előtt íródott, így kicsit nehéz lesz most mindenre visszaemlékezni 🙂 Akkor azzal zártam a posztot, hogy a svédországi részre egy egész külön posztot szentelek.

A Svédországban eltöltött két nap eléggé mozgalmas volt, de megérte, mert rengeteg jó fej emberrel találkoztunk és jó élményekkel gazdagodtunk.

Svédországról pár érdekes adat (zárójelben mindennek a magyar megfelelője):

Népesség: 9 122 269 fő (9 968 000)

Terület: 449 964 km2 (93 036)

Népsűrűség: 20 fő/km2 (107,2)

GDP (1 főre jutó): 42 694 USD (12 924)

Forrás: Wikipedia

Leginkább a GDP különbség a szembetűnő, ez alapján sok “érdekesség” érthető, de kár kerülgetni a forró kását: Svédország egy gazdag ország, de megdolgoztak érte. Sőt mi több, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez így is maradjon.

Az árak színvonaláról nagyon könnyű nyilatkozni: magasak. Nagyon magasak.

Mivel egész úton nem találtunk nyitva tartó benzinkutat, és nem akartuk kicentizni a gázolajat, beiktattunk reggel egy pihenőt és megvártuk, míg kinyit egy útba eső benzinkút. Mivel itt volt az első találkozás hús-vér svéd lakossal, kicsit félve (bár az előzetes infók alapján azért mégis bizakodva) tettem fel a benzinkutas srácnak a kérdést, hogy beszél-e angolul és tudunk-e már tankolni, vagy meg kell várni a 6 órás nyitást? A srác (24-26 lehetett max) tökéletes angolsággal válaszolt, hogy a gépet el kell indítania stb…szóval nem tudunk azelőtt tankolni, de a mosdót két pillanat múlva kinyitja és tudjuk használni (ez is kérdés volt 😀 ). Első meglepetés megvolt.

Innen már csak kb 20km-re voltunk vendéglátónktól, akivel megérkezésünk után a vendégház teraszán már kávézgattunk is. A svédeknél is divatos a hosszú, filteres kávé. Rövid programegyeztetés után, már úton is voltunk egy szomszédos városkába, Arboga-ba, ahol a másnapi “hillclimb rally”, a Röforsloppet résztvevői mutatták be az autóikat.

Itt ebédeltünk is egyet, lazacot ettük főttkrumplival. A vendéglő a folyó parton volt a hangulatos vörösre festett faházak között. Apropó vörös faházak. Feltűnt, hogy a vidéki faházak 99%-ban vörösre vannak festve, az abalakkeret pedig fehérre, szürkére. Megkérdeztük házigazdánkat, hogy ez valami tradició vagy előírás, hogy autentikusan így nézzenek ki a házak? Egy enyhe mosoly után megkaptuk a választ: rézbányászatból visszamaradt Cu2O (ami vörös por). Ezt újrahasznosítják úgy, hogy festék színezőanyagnak használják. Ebből adódóan a vörös színű festék azon túl, hogy nagyon jó minőségű, olcsó is. Okos!

Volt még pár ilyen kérdésünk, mivel rengeteg apró, ötletes dologgal találkoztunk, amik nem világrengető újdonságok, csak ésszerűen, környezettudatosan alkalmazott technológiák.

Utána látogatást tettünk házigazdánk ismerőseinél. Szintén, mindenki beszélt angolul és olyan kedves, szívélyes fogadtatásban volt részünk mindenhol, hogy szinte hihetetlen. Rendkívül közvetlen és barátságos szinte mindenki és mivel angolul tudtunk mindenkivel beszélni, nem is éreztük, hogy egy “idegen” országban vagyunk.

Másnap megnéztük a Röforsloppet nevű hegyi versenyt, ahol motorosok, oldalkocsis motorosok (igazi őrültek!) és historic rallyeautók versenyeztek. Nagyon érdekes egy verseny volt. 

Mint utólag megtudtunk, nagyon különleges alkalom volt, hogy az időjárás ilyen kegyes volt velünk, nagyon kellemes, napsütéses idő volt végig. Igaz, lehetett érezni, hogy nincs nagyon ereje a napnak, elvégre mégiscsak északon vagyunk.

A délutánt/estét vendéglátóinkkal és barátaikkal töltöttük, szintén nagyon jó hangulatban, folyékony angol társalgással – nem volt nyelvi akadály! Vendéglátónk vidéki rezidenciája teljesen lenyűgözött minket, mint megtudtuk, Svédországban a vidéki életért adnak meg mindent pénzt az emberek, nem mindenki a városi dzsungelbe rohan…

Vidék alatt nem a pestiesen használt jelentést értem (vidék=Budapesten kívül az ország többi fele), hanem azt, amit jelent: a városoktól messze távol, kis tanyaszerű családi farmokat, nem feltétlenül mezőgazdasági felhasználással. Viszont ami nagy különbség a svéd és a magyar vidéki élet között, hogy itt aki egy farmon él, nem szenved semmiben sem hiányt: víz, villany, internet mind megvan.

Apropó villany: Svédországban (mit sok egyéb más) nagyon drága az energia. Télen hideg is van, mégis nagyon népszerű a villanyfűtés. Ahol laktunk, ott a faház 25cm szigetelést kapott, dupla (értsd dupla olyan vastag mint nálunk) üvegezéssel, kifelé nyíló ablakok-ajtók (elméletem szerint azért, hogy egy kinyitáskor ne “húzza” befelé a hideget), alulról 30cm-es szigeteléssel. Geotermikus energia segít rá a villanyfűtésre (100m mélyre lefúrt csőben megy le a “fűtővíz” majd visszaérkezve azt melegíti fel a villanykályha), a melegvíz szolgáltatásba pedig napelemek napkollektorok segítenek be.

Az istállót (mert az is volt 🙂 ) egy ötletes megoldás (is) melegíti: egy téglalap alakú panelben, van egy napelem, ami elegendő áramot termel egy kis ventillátorhoz. Ez a ventillátor a nagy panelben felmelegedett levegőt fújja be az istállóba…ugye érzed, hogy ez kvázi ingyen fűtés…zseniális!

Na, ezek azok az apró ötletes dolgok, amik egész svédországi túránk során lenyűgöztek.

Sajnos másnap már jöttünk is haza, újabb 2 napos utazási tortúra, de biztos vagyok benne, hogy szigorúan repülővel (!), vissza fogunk még térni ebbe a csodálatos országba.

Ha nem lenne télen olyan hideg, még oda is költöznék. Leginkább az emberek miatt!

U.i.: Emberek. Nem említettem, hogy a közvetlenség mellett mennyire lazák, nyugodtak is. Senki sem rohan, betartják a közlekedési szabályokat, udvariasak, mosolyognak. Ideális társadalom. Ezt a lazaságot leginkább visszafele úton értettem meg, mikor a Scandlines járatán kiderült, hogy német üzemeltetésű hajón vagyunk, míg odafele svéd üzemeltetésün. Ezt onnan is tudtam, hogy míg odafele a svéd “pincér” csak legyintett mikor 20.10€ kellett volna fizetnem, hogy hagyjam a 0.10€-t, addig a német, precíz “pincér” szépen tartotta a markát és megvárta, míg 5-6 embert feltartva előkaparom a pénztárca mélyéről a 0.10€-t. Ami persze nem volt nálam, így 1€ fel lett váltva egy csomó csicsedlire…ez most nem reklamáció, csak két különböző hozzáállást akartam személtetni.

Kategóriák
Blog

Fotós tipp

Válogatom a nyaraláson készült fotókat, és egy félig meddig a D-TOWN TV-ből tanult tippet osztok most meg veled, ami nagyon hasznos tud lenni: ha egy nap több helyszínt látogatsz meg (de akár egy helyszín esetén is), érdemes a fotózást egy, a helyszínre abszolúte jellemző képpel kezdeni. Például egy városnév tábla, egy térkép. Így, mikor több száz fotó között válogatsz, a szemed gyorsan rááll az “oda nem illlő” képre, és tudod, hogy onnantól az adott hely fotói vannak. A D-TOWN TV-ből származó tipp pedig úgy szól, hogy ha video felvételi képességgel van megáldva a fényképezőgéped, akkor egy új helyszín esetén készíthetsz egy video-audio memót, és később ebből is be tudod azonosítani a helyszínt – ha a képek alapján nem menne 🙂

Kategóriák
Blog

Kinyit a bazár! :)

A mai naptól (igazából már tegnapról, csak még egy kis fine-tuning kellett) átállok a WordPress blogrendszerről a Tumblr mikroblog rendszerre. Ebből adódóan lesznek majd többször rövidebb bejegyzés szösszenetek, de a mostanában megszokott hosszabban kifejtős is lesz. Igazából úgy szeretném csinálni, hogy a váltásból TE kedves olvasó, ne vegyél észre semmit!

A saját szerveremen a hello.stro-b.com korábbi blogbejegyzései természetesen elérhetőek, kereshetőek, a régi hivatkozások működnek. Igaz, egy url_rewrite megoldással a hello.stro-b.com/blogarchive címre fog automatikusan átirányítani – szintén észre sem fogod venni.

A hello.stro-b.com címről pedig erre az “új” blogra leszel automatikusan átirányítva a blog.stro-b.com címre.

Kategóriák
Blog

Megint bezár a bazár! De nem úgy!

Kedves Olvasóm!

Tőlem már sokszor olvashattál ilyen címmel bejegyzést, most azonban nem kell megijedni, csak egy apró technikai változás lesz a blog életében.

Áttérek a tumblr.com mikroblog szolgáltatásra.

A blog ezentúl a blog.stro-b.com címen lesz elérhető. Ha a hello.stro-b.com címet írod be, akkor automatikusan a blogra leszel átirányítva, szóval emiatt sem kell aggódnód 🙂

A többir már onnan.

Fontos info! Ha RSS feedben fel vagy iratkozva, akkor azt kérlek updateld a következőre: feed://blog.stro-b.com/rss

Folytatás hamarosan, de már az új helyen/köntösben!

Kategóriák
Blog

József Attila: Születésnapomra

Harminckét éves lettem én –
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj. –

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

Kategóriák
Blog

Svédországban jártam 1.

Múlt héten egy üzleti kapcsolat révén Svédországba utaztunk. Mivel rakomány (utánfutó) is volt velünk, a várható átlagsebesség 70km/h volt – ennyi ugyanis a megengedett maximum. Közel 2200km-es utat így megtenni nem kis teljesítmény akár sofőr akár utas az ember.

1992 környékén már jártam Svédországban, de akkor nem sokat láttam az országból, mert a vendéglátóink kb. velem egy idős gyermekének volt egy Nintendója, ami nekem akkor a Super Mario Bros játékkal betette a kiskaput: szinte 5 napig ki sem mozdultam, csak játszottunk 🙂 Akkor Helsingborgban voltunk, most pedig kicsit távolabb, Köping (ejtsd: Csöping, jelentése város, aminek piaca van) mellé utaztunk.

Az utazást gondos tervezés előzte meg rajtam kívül senki nem járt még arra, még a sofőrök sem. Nagy segítségemre volt @tothur, aki gyakorlott „skandinávjáró”, most is épp Norvégiába tart, illetve a mai információs technológiákat használva pontról pontra megtervezhető egy ilyen nagy távú utazás.

Az országot,  ha jól emlékszem délután 6 fele hagytuk el Hegyeshalomnál, Bécs, Linz, Passau, Regensburg, Berlin, Rostock volt az útirány a kompig. Oszták autópálya eléggé vegyes, inkább rossz mint jó, ezért vártuk nagyon a híres német autópályát.

Németország

Igenám, de nem számítottam bele a történetbe, hogy az említett útvonal bizony a volt NDK területén halad át és bár igaz, hogy jóideje leomlott a Berlini-fal és az egyesítés is megvolt, ez az autópálya színvonalán nem látszik meg. Kb hajnali 2 körül értünk el Hof nevű város magasságába, ahonnan kezdődik a 9-es jelű autópályának nevezett valami, amit leginkább a nálunk a szocialista időkben épített, a tankok vonulását is kibíró régi M7-hez hasonlított: betonlap tömbök egymás után, zakatolás, rázkódás. Így próbáljon aludni az ember…És mindez Berlinig tart, szörnyű volt.

Szerencsére magukkal a németekkel nem volt sok kontaktus, egy reggeli Marché kávé/pisi kombón és a kompjegy megvételén túl nem kellett kommunikálni velük, érdekes mód, a kis csapatból senki sem kedveli őket. 🙂 Mikor az utazásra készültem, találtam egy Finnországba tartó útleírást, ahol az író kiemelte, hogy a német szakasszal az a jó, hogy szinte egyben le lehet vezetni és nem kell velük kontaktusba kerülni 🙂 Funny.

Berlin után egy fokkal jobb volt a helyzet, az autópálya szinte egyenesen a rostocki kikötőbe vezet. Jó időt futottunk, volt időn még az „olcsó” német gázolajból tankolni a kikötőben egy kútnál, ahol érdekes, kelet-európai etüdnek voltunk részesei. Két diesel kútfej volt, az egyiknél 2 kamion állt sorban, a másiknál egy szlovák rendszámú VW Transporter. Senki nem ült benne, gondoltuk fizetnek és mennek. 10 perc várakozás után gyanússá vált a történet, ezért benéztünk a kút éttermébe és feltettük a kérdést: ugyan ki van a VW Transporterrel?! Egy öreg szlovák fószer a fiacskájával bent falatozott abszolút nyugodtan a végén még ők voltak besértődve, hogy meg mertük kérni őket, hogy álljanak már el. Megjegyzem, volt ingyenes parkoló is a kútnál. Más kultúrkör, tény.

A 15:00 órakor induló komphoz 12:00-kor értünk oda, így volt időnk nézelődni az amúgy nem túlzottan szép rostocki kikötőben, ami amúgy legalább nem volt irtózatosan büdös, mint a svéd oldalon található Trelleborg kikötője. De a tenger már csak ilyen, főleg a nagy, ipari kikötők.

A jegyvásárlás angolul flottul ment, bár ha nagyon akartam volna, németül is meg tudtam volna venni a jegyet.

Checkin, kb két órás várakozás, majd hajóra fel.

Nemzetközi vizeken

Ha jól emlékszem, 1992-es svéd utunk alkalmával is kb ekkora kompokkal mentünk, talán Kiel kikötőjéből, de Helsingor és Helsingborg között is. Alul vonatot, kamionokat, majd kistehereket, lakókocsikat és személygépjárműveket nyelt el a komp. A hajó a Scandlines flottájába tartozott és óriási volt! Szinte felfoghatatlan számsor tartalmazó táblával találkoztunk a komp információs pultjánál, a kompot 4 db egyenként kb 7300 KW (9785LE !!!) erejű motor hajtja!

A komp svéd üzemeltetésű volt, ez a visszaúton derült ki (akkor német üzemeltetésűvel jöttünk), legfőképpen az alkalmazottak mentalitásából, az étterem kínálatából. A hajóút 6 órás volt, így volt idő két alkalommal az étteremben enni-inni, a shopban vásárolgatni. A hajón ingyen wifi volt, aminek másfél nap offline lét után igen megörültem 🙂 A „büfés” nagyon laza csávó volt, már-már mediterrán lazasággal legyintett, ha 5-10 cent nem volt nálad és 1 €-ból meg nem akart visszaadni. Az étteremben nagyon finom, a rakottkrumplira hasonlító ételt ettünk kolbásszal (ebből gondoltuk, hogy német, de nem), mellé jófajta import dán Carlsberg sör.

Apropó sör és alkohol: Svédországban rettentő drága minden (káros) élvezeti cikk, talán érdemes lenne átvenni ezt a mentalitást (sok egyéb más mellett). Konkrét példával élve 1 doboz híres amerikai cowboyos cigaretta, ami itthon 630 HUF, az kint 1400HUF. Meggondolnád, ugye?

Éppen ezért a svédek, de általában véve a skandinávok előszeretettel használják ki a kompok és a nemzetközi vizek adta lehetőséget, hogy vám (és azt hiszem adó mentesen) vásárolnak szeszes italt, dohányárut. Odafele úton a shopból szinte mindenki 2-3 karton dobozos Carlsberg sörrel távozott. Vicces volt, bár én tudtam erről, de mégis megmosolyogtam – aztán a Svédországi árakat látva megértettem 🙂

Bíztunk benne, hogy kabinjegy nélkül is találunk egy zuhanyzót a kompon, de nem volt, így nem tudtunk kicsit felfrissülni, maradt a fogmosás, meg a sziszegős szappan.

Svédország

Trelleborgban kötöttünk ki, pontban este 9 órakor. Kb fél óra alatt ki is szórták a rakományt, mi pedig elindultunk még 700km-es utunkra. Az már rögtön az elején szembetűnt, hogy nincs nagy forgalom az utakon. A magyarázat egyszerű: éjszaka alszanak a svédek. Benzinkutak max éjfélig nyitva (ez a ritkább), tankolni automatával lehet, de se shop, se wc nincs nyitva. Kibírható, csak ebből a kelet-európai hajtásból érkezve kicsit fura. Később házigazdáinktól megtudtuk, hogy egyszerűen nincs annyi ember az országban, hogy mondjuk éjjel-nappal nyitva legyen egy benzinkút.

Sajnos végig éjszaka utaztunk, így nem sokat láttunk az országból, de már korán hajnalban világos volt és a ködös-párás erdők, mezők nagyon élvezetes látványt nyújtottak.

Egyelőre itt be is fejezem az élménybeszámolót, Svédországra és az ott töltött 2 napra egy külön posztot szánok!

Stay tuned!

Kategóriák
Blog

George Smoog feat. Mishoo – Life (The New Life Of stro-B Remix)

Life cover
George Smoog feat. Mishoo - Life cover

Hosszas munka után elkészült a zalaegerszegi George Smoog duó legújabb dalából készített remixem, melyet a Soundcloudon megtaláltok, de itt a blogon is meghallgathatjátok!

Bevallom őszintén, a munka elején kicsit (nagyon) más irányba indultam el, de közben ahogy tekergettem a sávokat, ez jött ki belőle. Ilyen ez a popszakma.

Az eredeti dal amúgy itt meghallgatható, az eddig elkészült (publikus) remixek pedig itt.

Jó étvágyat!

George Smoog feat. Mishoo – Life (The New Life Of stro-B Remix) by stro-B

Kategóriák
Blog

Az oroszlán már a spájzban van

 

Megjelent, bérking, itt van stb…hogy mi? Az OSX operációs rendszer legújabb változata, ami Lion kódnevet kapta. A hideg Snow Leopard elnevezés után a Lion igazi váltást sugall, hiszen az oroszlánok a meleg, szavannán élnek.

A hideg-meleg váltás analógia azonban nem mondható el az új rendszerről, bár hivatalosan ismételten 250 új funkciót ígér az Apple…ebből persze sok olyan, ami például a böngészőt érinti, apró, de hasznos újítások.

Az új rendszer nevetséges 23.99€-ba kerül, ami barátok közt is SEMMI egy ilyen szintű rendszerért. (Mennyi is a legolcsóbb Windows?). Szintén említésre méltó, hogy ez az Apple első operációs rendszere, amit csak és kizárólag letölteni lehet az Mac AppStore-ból, vagy már eleve ezzel installálva érkezik a gépünk.

Még egy adalék az árhoz: a Lionre is érvényesek a Mac AppStore általános szabályai, azaz egy fizetéssel 5, azonos Apple ID-vel azonosított gépre lehet letölteni, LEGÁLISAN! Ezért (is) adtam hangot twitteren azon véleményemnek, hogy aki ezek után ezt letorrentezi, annak száradjon le a keze minden egyes Exposé vagyis Mission Control használatkor 🙂

Van jópár dolog még amit szoknom kell, pl az új trackpad gesture-ök, és van sok olyan apróság, ami már most tetszik. Az egyik ilyen, hogy a Mail.app jelentős változásokon ment át, jobban segít fókuszálni a levelekre, elrejthető a mailbox nézet, egy több levélváltásból álló levelezésnél (thread) széttagolja egy képernyőre a váltott leveleket, mintha a levelet fizikai valójában pl 5 külön darabban látnám, egymás alá-fölé helyezve. Nagyon tetszik!

A másik új dolog ami Mail.app-hez kapcsolódik és tetszik, hogy az új levélírós ablak 10-20 pixellel a fő ablak „alá” ugrik – merthogy a Lionben ugranak és nyílnak az ablakok – így, ha vissza akarok nézni a fő ablakra, könnyebben megtehetem. Persze visszafelé már ugyanúgy a Mission Controllra (régi nevén Exposé) kell hagyatkoznom. De azért lájk na.

Most egyelőre ennyi, ezek az első benyomások, csak a MacBook Prora raktam fel, iMac-en még várok, már csak azért is, mert állítólag a zenei hardverek és szoftverek még nem készültek fel teljes mértékben az oroszlán fogadására!

Pedig az oroszlán már a spájzban van!